Miért pont az Omikron nevet kapta az új szupermutáns?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, már számos európai országban, köztük Ausztriában is megjelent az új szupervariáns, ami az Omikron nevet kapta. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pénteken aggasztónak minősítette a nagyszámú mutációval rendelkező Omikron vírusvariánst. A WHO szerint az újrafertőződés fokozott kockázata áll fenn ennél a változatnál az új típusú koronavírus eddig ismert variánsaihoz képest.

Merkely Béla azonban megnyugtatott mindenkit, szerinte ugyanis az új szupermutáns felbukkanása nem generál egyből egy hatalmas ötödik hullámot.

"Az alapimmunizáció a betegség súlyos lefolyásával, a harmadik oltás a járvány terjedésével függ össze, ezért ha ez a két paraméter magas az országban, akkor ez a mutáns 'nem fog jelentős problémát okozni'. De azokban az országokban, ahol alacsony az átoltottság és nincs meg a harmadik oltás, ott gondot jelenthet" - árulta el a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója.

A baljós hangzású név némi pánikot keltett, azonban része ugyanannak a görög ábécés elnevezési rendszernek, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fogadott el az új variánsokra - számolt be róla az UNILAD.

Fotó: Shutterstock

A rendszert azért hozták létre, hogy elkerüljék a variánsok tudományos nevének használatát. Ráadásul ezek az elnevezések nem hatnak lealacsonyítóan arra az országra, ahonnan az új változat elszabadult.

A legújabb variáns Dél-Afrikában jelent meg először, és hivatalosan a B.1.1.529 néven azonosították, amelyet később Omikronra keresztelt a WHO.

Az "omikron" a görög ábécé 15. betűje, azonban ez idáig 13 variánst neveztek el a görög ábécé alapján. Ennek tükrében felmerül a kérdés, hogy mi történt a másik két megnevezéssel?

A 13. betű, vagyis a "nű" nagyon hasonlít a WHO szerint az angol "new" szóra, ami magyarul azt jelenti, hogy "új", így inkább elvetették a használatát. A 14. betű, vagyis a "kszí" egy hagyományos kínai vezetéknév, - elég, ha a kínai miniszterelnökre, Xi Jinpingre gondolunk - így inkább a tudósok ugrottak a 15. betű használatára.

A névadási gyakorlat legfőbb lényege az is, hogy elkerüljék a kulturális, a társadalmi, a nemzeti, a regionális, a szakmai vagy az etnikai csoportok megsértését.