Menczer Tamás: Csak a nemzeti érdek, a magyar emberek érdeke lehet az első

Az 1956-os forradalom mártírjai csak több évtizeddel a kivégzésük után kaphattak méltó végtisztességet - idézte fel Menczer Tamás a Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 65., újratemetésének 34. évfordulóján tartott megemlékezésen, a néhai miniszterelnök szobránál, a Jászai Mari téren.

Kijelentette: ahogy 1956, úgy 1989. június 16. is egyike a nagy sorsfordító történelmi pillanatoknak; a Hősök terén többszázezres tömeg rótta le tiszteletét a koncepciós perek áldozatainak emléke előtt.

Nagy Imre és társainak rehabilitációja és újratemetése a rendszerváltás időszakának szimbolikus és katartikus eseménye, a magyar politikai élet új szakaszának kezdete volt - mondta az államtitkár. Megjegyezte: Orbán Viktor akkori beszéde, amelyben a szovjet csapatok kivonását és szabad választásokat követelt, "beleégett a nemzet emlékezetébe".

Menczer Tamás azzal folytatta, a jeltelen sírokra is emlékeznünk kell, mert azok szimbolizálják azt a rendszert, amely még az erkölcsi minimum megadására sem volt képes, vagy ami még rosszabb, nem volt hajlandó. A kommunista diktatúra hazánk történelmének egyik legtragikusabb időszaka volt - állapította meg az államtikár.

Rámutatott: "a kommunisták sajátjaikat sem kímélték, kegyetlenül leszámoltak Nagy Imrével és társaival is, holott egykor közéjük tartoztak".

- közölte Menczer Tamás.

Úgy fogalmazott: "akik korábban lelkesen gyűlölték Nagy Imrét, az ő vállába kapaszkodva akarták átmenteni magukat a jövőbe".

Fotó: MTI/Kovács Attila

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Nagy Imre "aktívan részt vett a magyarországi kommunisták hatalmának kiépítésében". Ugyanakkor az 1956-os szerepvállalása és mártírhalála alapvetően megváltoztatta a megítélését - jelentette ki.

Hozzáfűzte: Nagy Imre "képes és elég bátor volt hátrahagyni az idegen hatalom kiszolgálásán alapuló politikai meggyőződését, és nemzete érdekét képviselni. Aki képes belátásra és önreflexióra és az életével fizet érte, az tiszteletet érdemel."

A rendszerváltoztatással a magyarok elnyerték a szabadságot és a békét, de ez csak akkor maradhat így, ha szuverenitásunkat, a magyar érdeket a jövőben is megvédjük - hangoztatta az államtitkár. Közölte: "senki sem mondhatja meg a magyar embereknek, hogyan kell élniük, kikkel együtt; diktátumokat sem keletről, sem nyugatról nem fogadunk el".

- mondta Menczer Tamás.

Kitért arra is, hogy véres háború dúl szomszédságunkban. A magyar kormány álláspontja az ukrajnai háború első napjától világos: azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség - hangsúlyozta.

Hozzátette, "emberéletet nem fegyverszállítással és szankciókkal, hanem kizárólag békével lehet menteni".

- mondta Menczer Tamás.

Úgy összegzett: "aki elhagyja a nemzeti érdek képviseletét, az romlásba, szakadékba vezeti a rá bízott országot, azonban ha kitartunk a magyar érdek mellett, akkor minden válságból megerősödve jövünk ki, akkor a végén mindig győzünk".

A megemlékezésen koszorút helyezett el a kormány nevében Menczer Tamás államtitkár, valamint Kövér László házelnök, Novák Katalin köztársasági elnök képviseletében Király András László, Orbán Viktor miniszterelnök képviseletében Nagy János államtitkár, valamint Patyi András a Kúria, Lajtár István az ügyészség, Bicskei Botond az Alkotmánybíróság és Bozó Tibor altábornagy a Magyar Honvédség nevében.

1989. június 16-án a Hősök terén, a Műcsarnok lépcsőjén ravatalozták fel Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsóját, valamint a tragédia minden mártírját és hősi halottját jelképező hatodik, üres koporsót.

A gyászszertartáson mintegy 250 ezer ember búcsúzott a mártíroktól, a szónokok - Vásárhelyi Miklós, Rácz Sándor, Mécs Imre, Zimányi Tibor, Király Béla és Orbán Viktor - Nagy Imre harcostársai és a koncepciós perek túlélőinek nevében is beszéltek. Az ünnepélyes újratemetést a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellában tartották.

Forrás: MTI