A január-májusi hiány az idei évre tervezett 1491,2 milliárd forint pénzforgalmi deficit 88,0 százaléka, míg tavaly május végén az év végére bekövetkezett 5548,6 milliárd forint 19,0 százalékán állt a deficit. Az 1312,6 milliárd forintos hiányon belül a központi költségvetés 1171,0 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 155,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 13,4 milliárd forintos többletet könyveltek el. Az Országgyűlés május 26-án fogadta el az idei költségvetési törvény módosítását, amely a GDP 2,9 százalékáról 7,5 százalékra emelte az uniós módszertan szerint eredményszemléletben számolt államháztartási hiánycélt. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 658 milliárd forinttal 3332 milliárdról 3990 milliárd forintra emelte az idei pénzforgalmi hiány finanszírozási tervét. Ehhez képest az öthavi hiány 32,9 százalékon állt.
A központi alrendszer bevételei 9730,3 milliárd forintot értek el 690,3 milliárd forinttal, 7,6 százalékkal többet, mint a múlt év első öt hónapjában. A 11 042,9 milliárd forint összegű kiadások 951,4 milliárd forinttal, 9,4 százalékkal nőttek. A növekvő kiadásokat dominánsan azon tételek befolyásolták, amelyek a gazdaság újraindításához biztosítottak fedezetet - magyarázta jelentésében a Pénzügyminisztérium. A bevételek alakulását jelentősen befolyásolta a koronavírus-járvány gazdasági hatása, az ezzel kapcsolatosan bevezetett munkaadói kedvezmények, valamint a magasabb bérkiáramlás.
Az előző év azonos időszakához képest magasabban teljesültek a társasági adóból
Az uniós programok bevételeihez május végéig 184,0 milliárd forint érkezett, miközben a 837,6 milliárd forint összegű kifizetés az éves eredeti előirányzat 52,3 százaléka volt. A kiadások túlnyomó részét a 2014-2020-as programozási időszak kohéziós operatív programjai adták, összesen 700,4 milliárd forintos értékben - jegyezte meg a PM jelentése. Az előző év azonos időszakához képest magasabban teljesültek a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a társadalombiztosítási járulékból származó bevételek. Elmaradtak viszont az előző évi május végi összegtől a szociális hozzájárulási adóból származó bevételek.
A 349,9 milliárd forint társasági adóbevétel 193,0 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit, amiben közrejátszott, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelése miatt tavaly szeptemberre tolódott a bevallási határidő, míg idén a szokásos májusi határidő van érvényben. Az általános forgalmi adóból 2000,3 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami 362,4 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A jövedéki adóból származó bevétel az év első öt hónapjában 463,6 milliárd forintot tett ki, 14,5 milliárd forinttal nőtt.
A személyi jövedelemadóból több bevétele származott a költségvetésnek
Az üzemanyagok után a forgalom növekedése következtében 10,9 milliárd forinttal több, a dohánytermékek után viszont - elsősorban az adómérték-emelés miatti készletfelhalmozásból fakadó forgalomcsökkenés miatt - 500 millió forinttal kevesebb folyt be. A személyi jövedelemadóból - a magasabb bérkiáramlás jóvoltából - 114,8 milliárd forinttal több, 1166,2 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A szociális hozzájárulási adóból a nyugdíjalapot megillető 691,2 milliárd forint 69,2 milliárd forinttal, 9,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, az egészségbiztosítási alapot megillető 273,7 milliárd forint 24,7 milliárd forinttal, 8,3 százalékkal kevesebb a tavalyinál.
A költségvetési szervek kiadásai 2769,6 milliárd forintot tettek ki, a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi beszerzésekre fordított összegek csökkenése miatt 8,4 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett 1549,4 milliárd forintot 144,7 milliárd forinttal több volt, mint az előző év azonos időszakában. A "Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai" soron 1741,1 milliárd forintjelent meg, ami 459,6 milliárd forinttal nagyobb az egy évvel korábbinál. Itt jelenik meg egyebek mellett a versenyképesség-növelő támogatásokra kifizetett 89,3 milliárd forint és a közúti fejlesztések 172,9, illetve a vasútifejlesztések 60,2 milliárd forintos összege.
A nyugdíjalap kiadásai 10,3 százalékkal 1660,2 milliárd forintra emelkedtek, az egészségügyi kiadások 8,9 százalékkal 1261,8 milliárd forintra nőttek. A központi költségvetés adóssága 464 milliárd forinttal nőtt az év első öt hónapjában és 37 149 milliárd forintot tett ki. A forintadósság 1242,4 milliárd forinttal emelkedett és az összes tartozás 82,05 százalékára rúgott. A devizaadósság 757,5 milliárd forinttal csökkent, amiből 316,5 milliárd forint a forint erősödéséből származott.
MTI/A címlapfotó illusztráció
