Kövér László: Európa sokszínűségének nélkülözhetetlen alapja a nemzeti identitás

Az ET magyar elnöksége által szervezett rendezvényen a házelnök hangsúlyozta: modellértékű a magyarországi nemzeti kisebbségvédelmi gyakorlat, az ország határain belül élő tizenhárom nemzeti kisebbséget a 2011-ben elfogadott magyar alaptörvény államalkotó tényezőként ismeri el. Kiemelte: a magyar állam közösségi jogokat biztosít a nemzeti kisebbségek részére azáltal, hogy minden őshonos magyarországi kisebbséget megillet a kulturális önkormányzatiság joga. Részükre a magyar állam évről évre növekvő pénzügyi forrásokat biztosít.

A külhoni magyarok küzdöttek a legtöbbet

Kövér László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a külhoni magyar közösségek küzdöttek a legtöbbet Európában a nemzeti önazonossághoz való jogukért.  "Tették mindezt úgy, hogy értékteremtő és lojális állampolgáraivá váltak azon államoknak, amelyekben élnek, és mindeközben megőrizték nemzeti identitásukat és hűségüket az egységes magyar nemzet iránt, amelynek részét képezik" - emelte ki. Véleménye szerint ugyancsak példaértékű, hogy a magyar kormány az állami költségvetés csaknem egy százalékát a külhoni magyarok támogatására fordítja, s ezzel nemcsak az életkörülményeiket javítja, hanem hozzájárul a szomszédos országok adóbevételeihez is. Hozzátette továbbá, hogy Magyarország az európai szolidaritás jegyében befogadta a délszláv háború menekültjeit, sebesült ukrán katonákat gyógyíttatott, és Romániából fogad be koronavírus-fertőzötteket gyógykezelésre.

Ha a nemzeti identitás nem létezik, a nemzet is megszűnik

Kövér László hangsúlyozta: Magyarország és a magyar nemzeti közösség iránt azonban hiányzik a szolidaritás. "Például a jelenlegi ukrán kormány túszként kezeli, megfélemlíti a területén élő, mintegy százhatvanezres lélekszámú kárpátaljai magyarságot, míg a magyar kormány államalkotó tényezőként ismeri el az ukrán kisebbséget" - tette hozzá. A házelnök arra is kitért, hogy Európa sokszínűségének nélkülözhetetlen alapja a nemzeti identitás, mert ha az nem létezik, akkor maga a nemzet is megszűnik. "Mi, magyarok, és az európai emberek elsöprő többsége nem posztkeresztény és posztnemzeti birodalmi jövőt akar magának és utódainak, hanem hagyományaikra és kultúrájukra támaszkodó nemzetek szuverén államainak együttműködése révén megerősödő Európában szeretne élni - hangsúlyozta.

A szülőföldhöz való jog emberi jog

Kövér László elmondta: a több millió külhoni magyart képviselő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2020 májusában fogadta el azt a határozatát, amely kezdeményezi a nemzeti önazonossághoz való jog egyetemes emberi jogként történő elismertetését. "A mi javaslatunk szerint a nemzeti önazonossághoz való jog azt jelenti, hogy mindenkinek jogában áll akadálytalanul átvenni az elődei anyanyelvét, nemzeti kultúráját és szülőföldjének otthonosságát, és jogában áll mindezt akadálytalanul továbbadni az utódainak" - jelentette ki. Hozzátette: "számunkra, a szülőföld otthonosságának fogalma azt jelenti, hogy senkit nem lehet a szülőföldjéről elűzni, kitelepíteni, senkinek a szülőföldje nem válhat alattomos vagy erőszakos betelepítések célpontjává, senkit nem lehet elidegeníteni a szülőföldjétől. Álláspontunk szerint nem a migráció emberi jog, hanem a szülőföldhöz való jognak kell azzá válnia."

Magyarország uniós csatlakozása reményt adott a kisebbségek jogainak védelmére

Kövér László az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: Magyarország uniós csatlakozása reményt adott a kisebbségek jogainak védelmére, azonban az EU nem foglalkozik ezzel a témával. Mint fogalmazott: tagállami szinten léteztek jó gyakorlatok, "azokban az időkben, amikor még fontos volt a nemzeti önazonossághoz való jog", manapság azonban ez a kérdés visszaszorulóban van, bizonyos erőcsoportok meg akarják semmisíteni a nemzeti önazonosságot. "Más kisebbségek - mint például a szexuális kisebbségek - ügyét ürügyként használják, hogy minden mást ennek rendeljenek alá" - jelentette ki Kövér László.

MTI/fotó: MTI/az Országgyűlés Hivatala