Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén a politikai erőszak terjedése elleni fellépésről szóló határozati javaslat került napirendre. Az indítványt Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke ismertette.
„Kétségbeejtő mértéket öltött az agresszió”
Kósa Lajos szerint bár hivatalosan még nem indult el a választási kampány, annak „előszele” már most aggasztó jelenségeket hozott magával: újságírók lökdösését, kérdező emberek inzultálását, sőt politikusok megjelenését lakossági fórumokon éles lőfegyverrel.
Mi lesz a kampányban, ha már most itt tartunk?
– tette fel a kérdést a fideszes politikus.
Hangsúlyozta: a demokráciákban világszerte egyre inkább terjed az erőszak, amely sok esetben már emberéleteket is veszélyeztet. Ezt felismerve a bizottság olyan határozatot dolgozott ki, amely minden formáját elítéli a politikai agressziónak, és arra kéri a pártokat, hogy a kampányban és azon kívül is tartsák tiszteletben egymást és a választókat.
Ruszin-Szendi fegyverügye és jogszabályi szigorítások
A javaslat konkrétan is utal Ruszin-Szendi Romulusz ügyére: a Tisza Párt politikusa több alkalommal éles lőfegyverrel jelent meg pártrendezvényen. Kósa Lajos emlékeztetett: a jelenlegi szabályozás alapján szabálysértési eljárás esetén csak a használt fegyver kobozható el, a fegyvertartási engedély azonban nem vonható vissza. Így fordulhatott elő, hogy Ruszin-Szendi másik fegyverét jogszerűen továbbra is birtokolhatja.
Ezért a határozat felkéri a kormányt, hogy vizsgálja felül a jogszabályokat, és szigorítsa a fegyvertartásra vonatkozó előírásokat. Emellett a kabinetnek feladata lenne feltérképezni azokat a szervezeteket is, amelyek politikai tevékenységük során különösen agresszíven lépnek fel, és határozottan fellépni ellenük.
A fotó illusztráció (MTI)
A verbális erőszak veszélye
Kósa Lajos arra figyelmeztetett, hogy minden politikai erőszak verbális támadásokkal kezdődik: sértő kifejezések, a vetélytársak dehumanizálása, a választók megbélyegzése.
A legdurvább bűncselekmények nem azzal kezdődnek, hogy valaki előveszi a sörétes puskát és lövöldözni kezd, hanem azzal, hogy megteremtik azt a légkört, amelyben egy „félnótás” úgy érzi, hogy fegyverrel kell fellépnie, mint ahogy a szlovák miniszterelnök elleni merényletnél láthattuk
– fogalmazott.
Rágalmazás és média felelőssége
A bizottsági elnök a rágalmazás jogi következményeinek átgondolását is javasolta. Mint mondta, ha valaki nyilvánvaló hazugságot közöl a sajtóban, vagy politikai szereplőket indokolatlanul elhallgattat a nyilvánosságból, akkor indokolt lehet a büntetési tételek szigorítása is.
Miért ne járnánk el úgy, hogy az illető ezerszer meggondolja, mielőtt ilyet tesz?
– vetette fel Kósa Lajos.
Vita a Házban
Az indítvány vitájában több ellenzéki képviselő is felszólalt, ugyanakkor a kormánypárti álláspont szerint a politikai erőszak és a fegyveres megfélemlítés elleni fellépéshez széles körű összefogásra lenne szükség. A határozati javaslatról később szavaz az Országgyűlés.
