A thai királyi család által 1992-ben létrehozott alapítvány honlapján olvasható indoklás szerint Karikó Katalin és Drew Weissman együtt dolgozott az mRNS-technológián és annak orvosi alkalmazásán. 2006-ban felfedezték, hogy az mRNS-ben lévő nukleozidok módosítása csökkentheti az idegen RNS-sel szembeni sejtreakciókat. Ezek a reakciók akadályozták az mRNS alkalmazását a betegségek megelőzésében és kezelésében. Közös kutatásaik vezettek a pszeudouridin felhasználásához az mRNS-technológiában, ami fontos szerepet játszott a koronavírus elleni mRNS-vakcina gyors kifejlesztésében.
A vancouveri British Columbia Egyetemen kutató Pieter Cullis munkája is kapcsolódik a koronavírus elleni vakcinákhoz. A professzor úttörő a lipid nanorészecskék kutatása területén, amelyeket az orvostudományban különféle alkalmazásokban használnak, például rákellenes gyógyszerek bejuttatására a daganatos szövetekbe anélkül, hogy túlzott toxicitást okoznának a normál szövetekben. Ezt a technikát sikeresen alkalmazták a COVID-19 világjárvány leküzdésére használt mRNS-vakcinák kifejlesztése során is.
Az idei Mahidol herceg-díjra 35 országból 86 jelölés érkezett. Az elmúlt 29 évben az elismerést 87 személynek és csoportnak, illetve intézménynek ítélték oda, közülük később öten kapták meg a Nobel-díjat.
Az elismerésről beszámoló Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint Karikó Katalinnak a japán Keio orvosi tudományos díj elnyerését követően a Mahidol herceg-díj a második ázsiai kitüntetése.
MTI/A címlapfotó illusztráció (MTI)
