Az energiaárak emelkedésének mértéke megdöbbentő, rémisztő méreteket öltött, amely nemzetközi szinten is kihat az inflációra, az egyes európai nemzetgazdaságok teljesítményére, azok gazdasági növekedésére is.
Az adatok és az elmúlt évek folyamatai arra mutatnak rá, hogy a kontinens ezeket a kilengéseket, válságokat nem tudja elhárítani.
Míg az Amerikai Egyesült Államok és a távol-keleti országok jellemzően hamar túllendülnek a válság egyes hullámain, addig az Európai Unió rendre nagyobb veszteséget szenved el úgy, hogy eközben a világgazdasági részesedése, azaz ereje folyamatosan csökken. Ez a folyamatos válságok következménye, ugyanis a folyamat a 2008-as gazdasági válsággal kezdődött, ezt követte a migrációs válság, majd a koronavírus-válság, amelynek gazdasági hatásai újra a padlóra küldték a nemzetközi gazdaságot.
A járvány felborította a globális gazdaság megszokott rendjét, az ellátási láncok megsérültek. Az unió gazdasága 2020-ban 5,9 százalékkal csökkent.
A sérülékeny gazdasági helyzet az energiaárak meglódulásában öltött testet. Azaz tavaly a tavasz végére épphogy túltette magát az EU a járványhelyzet okozta válságon, azonnal egy kibontakozó energiaválsággal kellett szembenéznie, amit csak tetézett a februárban kirobbant háborús helyzet. Ezt világosan láthatjuk az áram és a gáz világpiaci árának emelkedésén is, háborús inflációs helyzet alakult ki.