A szerda éjszaka napvilágot látott egyetemi rangsor alapján is előbbre léptek a magyar egyetemek - részletezte az MTI a kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtöki az M1 Ma reggel című műsorában tett kijelentéseit.
Hankó Balázs arról is beszélt: most tért vissza az Egyesült Államokból, ahol sikeres kormányzati egyeztetések mellett nagyon jó egyetemi és kutatói együttműködéseket kötöttek. Így a Pázmány Péter Katolikus Egyetem amerikai partnerintézményével közösen egy új, a mesterséges intelligencia etikus felhasználásával foglalkozó kutatócsoportot indíthat.
Az Egyesült Államokkal barátok vagyunk, jó az együttműködés, egészen megváltozott a klíma
– fogalmazott.
A legfrissebb egyetemi rangsor kapcsán kiemelte: a legnevesebb amerikai és brit egyetemek továbbra is előkelő pozíciót foglalnak el a listán, ám örömteli, hogy a magyar egyetemek is sokat léptek előre.
Kifejtette: a Semmelweis Egyetem - néhány helyet javítva az elmúlt évhez képest - a 272. helyen áll, azaz a világ 30 ezer egyeteméből a legjobb 1 százalékban található. Ez a pozíció egyúttal azt is jelenti, hogy a SOTE a V4-es országokat tekintve a legjobb helyen áll.
A rangsor felső 5 százalékában már 12 hazai egyetem vívott ki helyet magának, miután a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel bővült a lista, ezek közül ráadásul 7 vidéki egyetem – tette hozzá.
2009-ben még összesen 6 magyar egyetem tartozott ebbe az elit mezőnybe, mindez pedig azt mutatja, hogy a megújított magyar egyetemek jól és eredményesen működnek – húzta alá a tárcavezető.
Hankó Balázs szerint az objektíven mérhető négy szakmai szempont alapján, hogy a Semmelweis Egyetem már most is beférne a világ legjobb 100 egyeteme közé. A 2030-ra kitűzött cél elérése mindenképpen sikerülni fog, ahogyan 5 év múlva az európai TOP 100-ban is lesznek magyar felsőoktatási intézmények - tette hozzá.
A tárcavezető elmondta, a most kiadott világranglistán 4 hazai egyetem, azaz a Semmelweis mellett az Óbudai, az ELTE és a Debreceni Egyetem szerepel a legjobb 1000-ben.
A kép forrása: MTI/Purger Tamás
Szavai szerint a felsorolt eredményeket úgy érik el a felsőoktatási intézmények, hogy Brüsszel és a Tisza Párt a "másik oldalon van, a magyar egyetemek sikere ellen dolgozik". Az elhíresült "minél rosszabb a magyaroknak, annál jobb a Tiszának" logika látszik érvényesülni itt is, hiszen a minap nyújtottak be az ösztöndíj-programokhoz egy módosító indítványt, ami a Pannónia Programra is kiterjesztené azt a kizárást, mellyel Brüsszel 2022 vége óta sújtja jogtalanul a magyar egyetemistákat, kutatókat az Erasmus- és a Horizont-program vonatkozásában – húzta alá.
Teszik ezt úgy, hogy a Pannónia program nagyjából kétszer olyan sikeres, mint az Erasmus, ráadásul "semmi közük hozzá", hiszen a felsőoktatás nemzeti hatáskör – közölte. Példaként említette, hogy a programban eddig résztvevő 8115 hallgató, illetve fiatal kutató a világ legjobb egyetemeire jutott el: az elmúlt egy évben "60 Föld-Hold távolságot megtéve" 181 diák utazott így az Egyesült Államokba, míg 119 az Egyesült Királyságba és 118 Japánba.
A kép forrása: MTI/Derencsényi István
Hankó Balázs úgy vélte, a Tisza Párt az unió döntéshozóival együtt azt szeretné, hogy a magyar egyetemi alapítványok kuratóriumaiból a rektorokat és az egyetemi professzorokat zárják ki, és Brüsszelből mondják meg, ki lehet rektor, illetve dékán a magyar egyetemeken, valamint NGO-k döntsenek a fenntartó testület tagjairól. Ehhez a kormány nem járulhat hozzá – jelentette ki.
A téma kapcsán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arra is kitért, hogy mindez a "kapkodás" érthető, hiszen a közelmúltban volt Luxemburgban annak a 6 magyar egyetemnek a meghallgatása, mely beperelte Brüsszelt a felsőoktatási programokból történt kizárás miatt. Az Európai Bíróság pedig ott számon kérte az Európai Bizottságot és Parlamentet a minden alapvető uniós joggal szemben álló szabályozás miatt – közölte a miniszter.
