Gyorsabban haldoklik a bolygónk, mint gondoltuk

Az emberiség a tömeges kihalások, az egészségügyi válságok és az állandó éghajlatváltozások zavarai miatt egy szélsőséges jövő felé tart, figyelmeztetnek a tudósok egy új, január 13-án megjelent cikkben a Frontiers in Conservation Science folyóiratban.

A cikkben egy 17 kutatóból álló csapat az Egyesült Államokban, Mexikóban és Ausztráliában három fő válságot ír le a Föld életével kapcsolatosan:

az éghajlati zavarok, a biodiverzitás (élővilág sokféleség) csökkenése, az emberi túlfogyasztás és a túlnépesedés. Több mint 150 tanulmányra hivatkozva a csapat azzal érvel, hogy ez a három válság - amelyek az elkövetkező évtizedekben fokozódhatnak - bizonytalanabb helyzetbe hozza a Földet, mint azt az emberek többsége felfogja, és akár az emberi fajt is veszélyeztetheti - írja a folyóirat. 

A tanulmány lényege nem az átlagos állampolgárok okolása vagy figyelmeztetése arra, hogy minden elveszett - írták a szerzők -, hanem világosan le kell írni a bolygónkat fenyegető veszélyeket, hogy az emberek elkezdjék őket komolyan venni, és megtervezni az enyhítő intézkedéseket, mielőtt még késő lenne.

Milyen lesz ez a jövő?

Kezdetnek - írja a csapat - a természet sokkal magányosabb lesz. A mezőgazdaság 11 000 évvel ezelőtti kezdete óta a Föld elvesztette a szárazföldi növények körülbelül 50 százalékát, és az állatok biológiai sokféleségének nagyjából 20 százalékát - közölték a szerzők két tanulmányra hivatkozva, egy 2018-as és egy 2019-esre. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a Föld 7 és 10 millió közötti növény- és állatfajtája közül akár 1 millió is kihalhat a közeljövőben.

A biológiai sokféleség ilyen hatalmas csökkenése a bolygó minden nagyobb ökoszisztémáját is megzavarná. Kevesebb rovar porozná be a növényeket, kevesebb növény lenne a levegő, a víz és a talaj szűrésére, és kevesebb erdő védené az emberi településeket az áradásoktól és más természeti katasztrófáktól.

Eközben ugyanazokat a természeti katasztrófákat okozó jelenségek várhatóan gyakoribbá válnak a globális éghajlatváltozás miatt. Ezek a katasztrófák, az éghajlatváltozás okozta aszályokkal és a tengerszint emelkedésével párosulva azt jelenthetik, hogy 2050-re 1 milliárd ember válhat éghajlati menekültté, ami tömeges migrációt eredményezhet, amelyek tovább veszélyeztetik az emberi életet és felborítják a társadalmat.

A túlnépesedés se könnyíti meg a helyzetet

"2050-re a világ népessége körülbelül 9,9 milliárdra nő, és a növekedés egészen a következő évszázadig folytatódik" - írták a tanulmány szerzői.

Ez a fellendülő növekedés súlyosbítja az olyan társadalmi problémákat, mint az élelmiszerek bizonytalansága, a lakhatási bizonytalanság, a munkanélküliség, a túlzsúfoltság és az egyenlőtlenség. A nagyobb népesség növeli a járványok esélyeit is; minél mélyebbre hatolnak a vadonban az emberek, annál halálosabb, új állatról emberre terjedő betegségekkel szembesülhetnek - mint például a SARS-CoV-2, a COVID-19 vírus okozója - derül ki egy tanulmányból, amelyet 2020 szeptemberében tettek közzé a World Development folyóiratban. 

Bár nap mint nap láthatjuk és érezhetjük a globális felmelegedés hatásait - például a rekordhőség az egész világon és az egyre aktívabb hurrikánszezonok -, ezeknek a válságoknak a legsúlyosabb következményei évtizedekig is eltarthatnak, mire nyilvánvalóvá válnak.

"Ha a világ népességének nagy része valóban megértette és értékelte az itt összefoglalt válságok nagyságát, valamint a körülmények romlásának elkerülhetetlenségét, akkor számíthatunk arra, hogy pozitív változások fognak történni az egzisztenciálisan súlyos fenyegetések terén. Ám jelenleg az ellenkezője zajlik" - írta a csapat.

Valóban, múlt héten a Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmányból kiderült, hogy az emberek már túlléptek a 2015-ös Párizsi Megállapodás által meghatározott globális felmelegedési célokon, és jelenleg jó úton haladunk, hogy 2,3 Celsius-fokkal, az átlagosnál melegebb globális hőmérséklet legyen, mint az ipari forradalom előtti időkben - valamivel több, mint az Egyesült Nemzetek "legrosszabb forgatókönyvének" felénél. A szerzők megjegyezték, hogy a nemzetek hasonlóan nem teljesítették az Egyesült Államok által 2010-ben kitűzött alapvető biodiverzitási célokat.

Fotók: Texas Department of Agriculture/U.S. Bureau of Land Management/U.S. National Park Service