Tranzitzónák visszaállítása
A nap folyamán kétnapos uniós csúcstalálkozó kezdődik Brüsszelben az állam- és a kormányfők részvételével, a tanácskozáson Magyarországnak is lesznek javaslatai.
A tranzitzónák visszaállításának lehetővé tételét kéri Magyarország Brüsszeltől - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely közölte, a javaslatok azért is indokoltak, mert a migrációs nyomás rendkívüli mértékben megnőtt.
Kifejtette: tavaly január és október közepe között közel 28 ezren próbálták meg engedély nélkül és eredménytelenül átlépni a magyar határt. Idén ugyanebben az időszakban 91 500-an próbálkoztak az engedély nélküli határátlépéssel, köztük 82 ezren a magyar-szerb határon, de a kerítésnek köszönhetően Magyarország őket távol tudta tartani.
A határvédelemmel foglalkozó rendőrök és az őket segítő katonák biztosítják a déli határ védelmét; kerítés nélkül a határ védelmére itt biztosan nem lenne hasonló hatékonysággal lehetőség - mondta.
Gulyás Gergely közölte, a jól mutatja a visegrádi négyek együttműködését, hogy október 15-től két hónapon keresztül 50 fős cseh rendőri kontingens is segíti a magyar határvédelmet.
A miniszter szerint Brüsszelnek nem sújtani kell a határaikat megvédő államokat, hanem segíteni. Magyarország egyetlen fillért sem kapott kerítésépítésre, holott nemcsak saját, hanem az EU határait is védi - mutatott rá.
Hozzátette: az 588 milliárd forinthoz, amit Magyarország eddig határvédelemre költött, hétmilliárd forinttal járult hozzá az EU.
Ez elfogadhatatlan - hangoztatta, megjegyezve: Magyarország nem politikai támogatást kapott, hanem politikai támadásokkal szembesült Brüsszelből.
Rezsicsökkentés eredményeinek megvédése
Brüsszel a klímavédelemre hivatkozva megadóztatná az emberek lakásait és autóit; a magyar kormány ezt elutasítja, és elkötelezett a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése mellett - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely közölte azt is, Magyarország a tranzitzónák visszaállíthatóságát kéri Brüsszeltől.
A miniszter elmondta: a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcs legfontosabb témája az energiaárak kérdése lesz, mert egyfajta "rezsikrízis" van mindenhol Európában a "hihetetlen magas, égbe szökött" energiaköltségek miatt.
Gulyás Gergely azt mondta, ennek a világpiaci árak mellett a legfőbb oka az, hogy az Európai Bizottság átgondolatlan energiapolitikát folytat. A legnagyobb veszély az, hogy a bizottság ráterhelné az áremeléseket a fogyasztókra, megadóztatva a lakásokat és az autókat - tette hozzá. A miniszter szerint ez nyílt támadás a rezsicsökkentés ellen.
Közölte: a visegrádi országok vétózni fognak ebben az ügyben, el fogják utasítani az erről szóló brüsszeli javaslatot. A magyar kormány a "lehető leghatározottabban elkötelezett" a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése mellett - szögezte le.
Úgy értékelt: Európai Bizottság az elmúlt időszakban hozott intézkedései hozzájárultak a válság kialakulásához, Brüsszel ugyanis a klímavédelemre hivatkozva erőltette a hagyományos európai energiatermelés leépítését, a gáz- és árampiacot átmenet nélkül liberalizálta. Emellett - folytatta -, amikor már tavaly érzékelhetőek voltak a válság előjelei - mert a tározói szint rekordalacsony volt, a kereslet erősödött, a kínálat csökkent, a hosszú távú gázszerződések pedig kifutóban voltak - akkor Brüsszel fél éven keresztül semmit nem tett, az Európát nyersanyaggal ellátó partnerekkel érdemi egyeztetést nem folytatott.
Gulyás Gergely szerint az Európai Bizottság javaslata most az európai uniós kibocsájtáskereskedelmi rendszert (ETS) ki akarja terjeszteni a közúti közlekedésre, az autókra, a középületekre és a családi házakra és a fogyasztókra is.
Ez - mondta - azt jelentené, hogy Brüsszel megadóztatná az emberek lakásait és autóit, ahelyett, hogy érvényesítené a szennyező fizet elvét, és a multinacionális vállalatokkal fizettetné meg a környezetszennyezés költségeit.
Kifejtette: a földgáz ára az európai piacokon egy év alatt 400 százalékkal, míg a villamosenergia ára 80-100 százalékkal nőtt, és Magyarországon kívül minden európai országban emelkedett a rezsi ára.
Felhívta a figyelmet arra: Magyarországon a legalacsonyabb a gáz és a villany lakossági ára, a lakossági fogyasztók esetében Budapesten egy kilowattóra áram ára 10 euró, Bécsben ennek több mint kétszeresét, Berlinben pedig majdnem három és félszerszeresét kell fizetni. Hozzátette: a gáz egységára a magyar fővárosban 2,87 euró, Bécsben háromszor ennyit, Berlinben több mint dupláját fizetik a fogyasztók, míg Svédországban nyolcszor ennyit kell fizetni a gázért.
Jelezte: ha a baloldal által is erőltetett piaci árakat vezetné be a kormány, akkor egy átlagos magyar család 386 ezer forinttal fizetne többet évente, mint most, amikor a nemzetközi áramár 40 százalékát és a gáz piaci árának 30 százalékát fizetik a fogyasztók. Emlékeztetett: a baloldali kormányok a multinacionális cégek és a nagy energiacégek pártján álltak a magyar fogyasztókkal szemben, 2002 és a 2010 között 15-ször adtak engedélyt az áram és a gáz árának emelésére. A gáz ára így 206 százalékkal, áramé pedig 97 százalékkal emelkedett, míg az elmúlt 8 évben a rezsiköltségek nem nőttek, hanem csökkentek - szögezte le.
Gulyás Gergely azt is veszélyesnek nevezte, hogy Brüsszel 2035-ig betiltaná a benzines és a dízellel üzemelő autókat. Kiemelte: Budapest baloldali vezetése már most a dízelek betiltásáról beszél, dugódíjat akar bevezetni, miközben a multinacionális cégek következmények nélkül szennyezhetik a környezetet.
MTI
