A Fővárosi Törvényszék pénteken a bírósági honlapon megjelent közleményében azt írta: az orvost egy édesapa arra kérte, hogy a 2011. szeptember 22-én otthon született gyermekének legyen a háziorvosa. A gyermekorvos, hatósági jogköröket gyakorolva, "ily módon hivatalos személyként" tudomásul vette az apa azon kérését, hogy a gyermeke semmiféle védőoltást nem kaphat, mivel azokban nem hisz. Az apa arra hivatkozott, hogy "a védőoltások csak kárt okoznak".
Az orvos a kérésbe beleegyezett, és amikor a hat kötelező védőoltás esedékessé vált, az oltási könyvben, a gyermek törzslapján, a védőoltási kimutatásban, valamint a számítógépes rendszerben is valótlanul rögzítette azt a tényt, hogy a gyermek az oltásokat megkapta.
A gyermek édesanyja - élettársa halálát követően - másik településre költözött, majd 2015. március 26-án az új gyermekorvosának elmondta, hogy sejtése szerint a gyermeke korábban semmilyen kötelező védőoltást nem kapott meg. Az új gyermekorvos bejelentette az esetet az illetékes kormányhivatalnak.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítottság hiányának megállapítását azzal indokolta, hogy a kiskorú gyermeken elvégzett vérvizsgálat eredményét kiértékelő - a bírósági szakban kirendelt - szakértő úgy nyilatkozott: kétséget kizáróan nem lehet megállapítani, hogy a gyermek a születését követően megkapta-e a kötelező védőoltásokat, így különösen a tetanuszt, amely utólagos vizsgálattal a vérből kimutatható. A bíróság indokolásában rögzítette továbbá azt is, hogy a többi kötelező oltás vonatkozásában semmilyen laboratóriumi vizsgálat nem készült.
A bíróság hangsúlyozta, hogy az édesanya és a gyermek új háziorvosának vallomását - eljárásjogi szabályok miatt - ki kellett zárni a bizonyítékok köréből, ugyanis az anyát - vallomásának felvételekor - nem figyelmeztették arra: nem köteles olyan kérdésekre válaszolni, amelyekkel önmagát vagy közeli hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. A gyermekorvos vallomásának bizonyítékként történő felhasználásához pedig mindenképpen szükség lett volna arra, hogy a gyermek édesanyja - titokgazdaként -, titoktartási kötelezettsége alól felmentést adjon az orvosnak, ez azonban nem történt meg - fejtették ki.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelése alapján felmentette a vádlottat az ellene emelt vád alól.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész megalapozatlan tényállás és bűnösség megállapítása miatt jelentett be fellebbezést - olvasható a törvényszéki közleményben.
MTI
