Egy nemrég megjelent interjúban még arról beszélt, hogy voltak a tárcánál olyan döntések, amelyekkel nem értett egyet. Kármán András valójában a bankadó miatt veszhetett össze akkori felettesével. A szektorális különadók eltörlése azóta is foglalkoztathatja az immár nyíltan a Tisza Párthoz csapódó közgazdászt - fejtette ki a Mandiner.
A bankadó miatt veszhetett össze a kormánnyal 2011-ben Kármán András, emiatt kellett távoznia a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári posztjáról. Maga Kármán még néhány hete is arról beszélt egy zártkörű előadásában, hogy el kell törölni a szektorális különadókat, így tehát a bankadót is.
Kármán András furcsa előadása
A Mandiner számolt be elsőként Kármán András előadásáról, amelyet szeptember 8-án tartott a Corvinus Egyetemen, mindössze egyetlen nappal azután, hogy nyíltan színre lépett volna a Tisza Párt kötelékében a szervezet kötcsei rendezvényén.
Az előadásában Kármán nemcsak
költött állami pénzeket sokallta, hanem arról is szót ejtett, hogy az alacsony társaságiadó-kulcs ellenére az adórendszerünk túl bonyolult, nem semleges, torz ösztönzőkkel terhelt, ráadásul tele van különféle szektorális adókkal.
Ezeknél a multikra és a bankszektorra kivetett különadókra gondolhatott Kármán. Ebből különösen az utóbbi érdekes, hiszen az a Kármán ágál a szektorális adó, a bankadó ellen, aki nyárig még az Erste egyik magas beosztású tagja volt, egy olyan banké, amely fizeti a bankadót nyeresége után.
Ebből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy egy esetleges adóreform esetén a társasági adó-kulcshoz – és a bankadóhoz is – hozzányúlhatnak Magyar Péterék, már persze csak akkor, ha nyernének a jövő évi választásokon.
Mi az a bankadó?
A bankadó néven elhíresült hitelintézeti különadót 2010 nyarán vezette be a kormány. Bár az évek alatt sokat változott mind a mértéke, mind az abból származó bevétel, még most is adóznak nyereségük után a pénzintézetek. Idén például 160 milliárd forintot. Bár a bankok részéről folyamatos bírálat éri a terhet, ennek ellenére évről évre rekordnyereségekről és bővülő bevételekről számolnak be, tehát a bankadó érdemben egyáltalán nem fékezte a szektor bővülését. A költségvetésnek viszont jelentős bevétel, amivel a kormány minden évben számolhat.
A kép forrása: Facebook
Külföldi bank fizetett embere
Érdekesség, de Kármán ezt a feltételezést, mely szerint ő „külföldi bank fizetett embere” lenne, egy szeptemberi HVG-interjúban is kikérte magának, mondván: már nyáron eljött az Erstétől és nem kap tőlük fizetést. A Mandiner úgy tudja, ez az állása csak augusztus 31-el szűnt meg, egy héttel később pedig már ott is állt a Tisza színpadán…
Azon a színpadon, ahol egyértelmű politikai állásfoglalást tett, beállt egy ellenzéki szervezet arcai közé. Ez azért fontos, mert szintén a HVG-s interjúban mégis ezt mondta később: „Nagyon szerettem pénzügyekkel, gazdaságpolitikával foglalkozni, akár az MNB-ben, akár a minisztériumban, de egy idő után be kellett látnom, hogy a Fidesz kormányzásával ennek nincs értelme, annyira átpolitizálódott a szakmai munka. Számomra kompromisszumképes váltás volt, hogy a bankszektorba mentem”.
2010-ben egyébként még egészen másként érvelt a különadók esetében, ő maga nyilatkozott úgy egy tájékoztatón, hogy az állam eladósodottságának mérséklése miatt muszáj bevezetni a különadókat. Úgy fogalmazott, hogy az állami spórolás mellett a pénzügyi szférának is szerepet kell vállalnia a költségvetési hiány csökkentésében, ez közgazdasági racionalitás és a társadalmi méltányosság miatt is szükséges. Egy későbbi, parlamenti felszólalásában is, amikor a bankadóról volt szó, úgy fogalmazott, hogy szerinte nem veszélyezteti a rendszert. Ekkor tehát még egyáltalán nem támadta nyilvánosan a különadót.
Miért kellett távoznia?
Kármán András csaknem másfél év után, 2011 októberében hagyta el a kormányt és távozott a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári posztjáról. Lehetséges leváltása egyébként már egy évvel előtte is felmerült, 2010. novemberében írt arról a Hírszerző, hogy az egyensúlyőrző és piacbarát gazdaságpolitika híveként számon tartott Kármán Brüsszelben folytathatja pályafutását. Valóban, tényleges távozása után Kármán megkapta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóságában a Magyarországnak járó helyettes igazgatói posztot.
A HVG akkoriban arról írt, hogy Kármán mindig is kakukktojás volt a tárcán belül liberálisabb, piacbarát felfogása miatt, így borítékolható volt a feszültség közte és felettesei között. 2013-ban pedig portréjukban úgy fogalmaztak: ugyan Kármán még kitartott a bankadó kivetése idején pozíciójában, de később mégis ez okozhatta a fő törésvonalat közte és a kormány tagjai között.
A szakmaiság és a politika kettős nyomása alatt eltört. Más kormányban még kaphat szerepet, Fidesz-kormányban biztos nem fog. De ha a Fidesz nyer 2014-ben, és nagyon úgy tűnik, hogy ez lesz, akkor 2-3 év múlva már senki nem fog emlékezni arra, ki volt Kármán András
– fogalmazott az esetre rálátó forrás a cikk szerint.
Innen tehát nem nehéz kitalálni, hogy miért is kerülhetett Kármán András a Tisza kötelékébe egy olyan banktól, amely régóta kritizálja a rá kivetett adó létét.
Kármán egyik legfőbb feladata lehet egy ellenzéki hatalomra kerülés esetén a szektorális különadók eltörlése, amely már az uniós vezetés szemét is régóta szúrja. Brüsszel ugyanis minden területen a piacoknak akar kedvezni, ebben pedig Kármán és a Tisza partnerük lehet, még a költségvetés meglékelése árán is.
