A tanulmány megállapította, hogy a makula vagy a retina központi része alá átültetett RPE-tapaszok, legalább három hónapig stabilak és integráltak voltak ellenőrzött körülmények között, súlyos mellékhatások, például immunroham vagy fényérzékenység nélkül. A kutatók azt is megállapították, hogy az őssejtből származó RPE, legalább részben átvette az eredeti retinális pigmenthám funkcióját, és képes volt támogatni az endogén fotoreceptort, amely más funkciók mellett segíti a fény és a víz abszorpcióját.
"Kimutattuk, hogy az emberi donorok RPE-je, legalább részben helyettesíti a funkciót a nem emberi főemlősök makulájában. Az elhunyt donorok sejtjei biztonságosan átültethetőek a retina alá, és helyettesíthetik a gazdaszervezet működését, ezért ígéretes forrást jelenthetnek a retina betegségben szenvedő betegek látásának megmentésére. A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy ezek átültetése biztonságos, megerősítve a retina betegség kezelésében végzett humán klinikai kísérletek érvét" - mondta Timothy Blenkinsop, a vizsgálat társvezetője.
A kutatók szerint a makula degeneráció lehetséges kezelési módja, a felnőtt szemekből származó RPE őssejtek átültetése a hibás RPE pótlására, de ehhez a megközelítéshez további kutatásokra van szükség. A jövőben meg kell vizsgálniuk, hogy a halott donorok szemeiből származó RPE őssejtek helyreállíthatják-e a látást az emberi betegeknél és betegséggel küzdő nem-emberi főemlősöknél.
A fotó illusztráció.
