Jelentős extrabevételt hoz az olcsóbb orosz olaj a cégek konyhájára.
Felbolygatta az energiahordozók, köztük a nyersolaj árát az orosz-ukrán háború kitörése, ám az európai piacon két meghatározó kőolajtípus jegyzése a konfliktus kirobbanás után ellentétes pályát írt le.
A fotó illusztráció: Shutterstock
Az északi-tengeri Brent típusú nyerskőolaj ára meredeken emelkedett az elmúlt hónapokban, amíg a háború kitörése előtti napon még 96,6 dollár volt a hordónkénti ára, a legfrissebb, június 10-ei adatok szerint már 123,7 dollárnál járt a jegyzés, azaz közel 30 százalékkal drágult a két időpont között. Ráadásul az elmúlt 1 hónap trendje is emelkedő jellegű volt.
Forrás: Refinitiv/VG-grafika
Ezzel szemben az Ural típusú olaj hordónkénti ára ellentétes utat járt be: míg február 23-án még 95 dollár kértek egy hordóért, addig június 10-én már csak 89,3 dollárt. Ez 6 százalékos árcsökkentést jelent. Igaz, az elmúlt hetekben itt is inkább egy emelkedő trend rajzolódott ki, bár kevésbé egyértelmű, mint a Brent esetében, hiszen például az utolsó 2-3 napban csökkent az árfolyam.
A két típusú nyerskőolaj piacán tapasztalható árkülönbség jelentős mértékben nőtt, hiszen míg február 23-án a Brentet még alig 1,64 dollárral adták drágábban, addig június 10-ére az árkülönbség 34,4 dollárra hízott.
Ez közel 21-szeres növekedés, az árkülönbözet eléri az Ural nyerskőolaj árának harmadát, a Brent esetében pedig a negyedét. Ez teremtett lehetőséget arra, hogy egyes cégek extraprofitra tegyenek szert, hiszen az olajipari vállalatok egy része a finomított olajtermékeik árait a Brent nyersolaj jegyzéséhez kötik, annak ellenére is, hogy a termelésükhöz a Brent-nél olcsóbb nyersolajat is használhatnak. Erre példa a hazai Mol, ahol a finomításhoz nagyobbrészt az orosz Ural nyersolajat használják, így miután a békeidőkben jellemző hordónkénti 5 dollár Ural-Brent árkülönbség hirtelen 30-35 dollárra emelkedett, az jelentős extrabevételt generál.
Forrás: VG
