Még karácsony előtt néhány nappal vonultak ki az állatvédők a rétsági házhoz, mert bejelentést kaptak, hogy a helyszínen rengeteg kutyát tartanak méltatlan körülmények között. A szakembereket korábban már tapasztaltak ezt-azt, de ami itt fogadta őket, arra egyáltalán nem voltak felkészülve.
A ház összes szobáját ürülék lepte el, az egyik helységben az ágy szélén pedig egy látszólag rémült és nagyon elhanyagolt idős nőt találtak, aki kezében egy kiscicát szorongatott. Mint kiderült, az asszonyt a szintén gondnokság alatt lévő lánya az ünnepekre kihozta a ludányhalászi Ipolypart Ápoló Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézetből, ugyanakkor a saját, felügyelet alatti „státuszáról” az ottaniaknak egy árva szót sem szólt. Nem telt bele sok időbe, és az ápolók visszavitték az otthonba az idős hölgyet, de lányának ez nem tetszett, így feltette a kérdést, hogy amennyiben kitakarítja a házat, édesanyja visszamehet-e oda.
