Az Európai Bizottság tagadja, de megszüntetnék a rezsicsökkentést

„Teljességgel valótlanok a magyar nemzeti konzultáció kérdéseiben megfogalmazott állítások, Ursula von der Leyen elnököt pedig nem foglalkoztatta túlzottan, hogy szerepel a plakáton” – közölte az Euronews kérdésére az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer. A konzultáció tizenegy kérdése közül három szűk értelemben vett gazdasági jellegű témával foglalkozik. 

A kérdőív első kérdése: „Brüsszel el akarja törölni a rezsitámogatást. Ön mit gondol erről?”. Két válaszlehetőség van: „Továbbra is fenn kell tartani a rezsitámogatást.”, illetve „Nincs már szükség árszabályozásra az energiapiacon”.

Egy bizottsági állásfoglalás szerint „az energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni”. Tehát azt a rezsicsökkentést töröltetnék el hazánkkal, amelynek köszönhetően az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági gáz és áram ára. A kormány számítása szerint az intézkedés havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti a családok energiaszámláit.

Nem ez az első alkalom, hogy Brüsszel a rezsicsökkentéssel szemben foglal állást.
A kormány 2017-es konzultációjában már foglalkozott a témával. Brüsszel ugyanis 2016 novemberében javaslatot tett az Energiaunióra, amelynek lényege az volt, hogy az országok független energiapolitikája helyett központi szabályozást akartak életben léptetni.

A szándék az volt, hogy elvegyék a nemzetállamoktól az energiaárak megállapításának jogát. Fennállt a veszély, hogy ily módon a nagyvállalatok gyakorlatilag ismét szabad kezet kapnának a rezsidíjak meghatározásában. Tehát a brüsszeli javaslat a magyar családok helyett a multiknak kedvezett volna.

Magyarországon egyébként nemcsak Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje hangoztatta a rezsicsökkentés eltörlését, hanem a mögötte álló DK is.

Tavaly júliusban Dávid Ferenc – aki azóta a párt úgynevezett árnyékkormányának gazdasági minisztere lett – arról beszélt, hogy félmilliós jövedelemtől nem adna rezsitámogatást. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy az átlagfizetés szintjétől Gyurcsányék eltörölnék a rezsicsökkentést, a brüsszeli elképzeléseknek megfelelően.

A fotó illusztráció: Shutterstock

A kérdőív második kérdése szerint „Brüsszel el akarja törölni a kamatstopot. Ön mit gondol erről?”. A két válaszlehetőség: „A 2024-es évre is ki kell terjeszteni a kamatstopot”, illetve „Brüsszelnek igaza van, ki kell vezetni az intézkedést”.

A kamatstop kivezetését Brüsszel az úgynevezett országspecifikus ajánlások részeként javasolta. Márpedig volt már arra példa, hogy az uniós források egy részének ki nem fizetésénél ezen ajánlásokra hivatkoztak, tehát kvázi kötelező hatállyal igyekeztek felruházni azokat. A kormány állítása szerint „a kamatstop egy olyan intézkedés, amely 300 ezer családot és közel 30 ezer vállalkozást véd a háború miatt megemelkedett banki kamatoktól”.

A kérdőív harmadik kérdése így szól: „Brüsszel meg akarja szüntetni a magyarországi extraprofitadót. Ön mit gondol erről?”. Itt is két válaszlehetőség van: „Fenn kell tartani az extraprofitadót”, illetve „Nincs már szükség az extraprofit megadóztatására”. Ezeket az adókat a kormány a járvány és a háborús válság idején extraprofitra szert tevő nagyvállalatokra vetette ki.

A javaslat szintén az Európai Bizottság májusi országspecifikus ajánlásaiban került elő. Ugyanakkor a multik különadói az elmúlt bő évtizedben számtalan alkalommal jelentették brüsszeli kritikák tárgyát.

Az extraprofitadók eltörlését a Gyurcsány-párt is szorgalmazta. Dávid Ferenc szintén 2022-ben világossá tette, hogy semmiképpen sem tartja jó iránynak azt, hogy a kormány multiktól az extraprofitadó révén pótlólagos bevételre tesz szert. 2022 júniusában Varju László, a DK képviselője egyebek közt arról beszélt az extraprofitadók kapcsán, hogy „[…] egyébként nem kellene elvonni semmit ezektől a vállalatoktól, mi nem értünk egyet”.