Fotó: MTI
"Ez a tilalom nem egyedi, a legtöbb demokratikus állam ezzel is óvja országát attól, hogy külföldi erők pártokat és politikusokat vásároljanak maguknak. A magyar jogalkotó célja ezzel a tilalommal világos: külföldről ne szólhassanak bele a magyar belpolitikába, és ne lehessen ezt megtenni a legprimitívebb eszközzel, nevezetesen azzal, hogy külföldi érdekcsoportok lefizetnek belpolitikai szereplőket, hogy azok az ő nótájukat fújják" - írták.
Hozzátették: Márki-Zayék "tehát rosszhiszeműen, megkerülve a magyar törvényeket, egyesületüknek juttatott források révén korábbi, baloldali kampányköltéseket fizettek ki a nem kampányra kapott pénzből", amit maga a jelölt vallotta be, "mégpedig a donor, az adományozó helyesbítése mellett". Megjegyezték: az Action for Democracy ugyanis elismerte, "a magyar civil társadalom és a független média támogatása" érdekében gyűjtött forrásokat utalta át Márki-Zay mozgalmának, és "nem kampánytámogatást" nyújtott, hanem az egyesület tevékenységét - különös tekintettel az LMBTQ-jogok sérelme elleni kiállásra - finanszírozták.
Azt írták, hogy az Action for Democracyt közvetlenül a magyar választások előtt alapították, és feltett célja a magyar választások befolyásolása volt, "a 2022-es voksolásra egyfajta főpróbaként tekintettek". A központ szerint az Action for Democracy "vezetője a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt felbukkant Korányi Dávid, akit Bajnai Gordon is megörökölt főtanácsadóként, majd 2019-ben Karácsony Gergely hívta a fővárosi városházára, szintén főtanácsadói minőségben". Korányi Dávid "jelenleg is számtalan, Soros György által finanszírozott NGO vezetői vagy tanácsadói testületének tagja, a progresszív politikai hálózat háttérintézményeinek befolyásos alakja" - tették hozzá.
Az elemzés szerint példátlan, de nem példa nélküli, "hogy a Soros-hálózat pénzzel és erőforrásokkal kívánja manipulálni a magyar belpolitikát".