A volt köztársasági elnök, az ENSZ Víz- és Klímaügyi Vezetői Testületének tagja, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy szintén 2015-ben fogadták el a világ országai a fenntartható fejlődés 15 célját. Ez legalább olyan fontos döntés volt, mint a párizsi megállapodás elfogadása és amit tekintve szintén távolabb áll a világ a céloktól, mint csaknem 8 évvel ezelőtt. Ezen belül a vízről és higiéniáról szóló célkitűzés megvalósulásától is távolabb állunk, mint 2015-ben - mutatott rá Áder János.
A jelen kihívásaira utalva a volt államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a népesség és az energiafogyasztás növekedése exponenciálisan növeli meg a víz iránti igényt. A mostani tendenciák folytatódása esetén 2050-re a világ akkor várt népességének mintegy fele él majd vízhiányos régióban.
A magyar politikus sürgette a vízügyi infrastruktúrába történő beruházások növelését és rámutatott arra is, hogy jelenleg az ENSZ-en belül 32 ügynökség foglakozik a vízzel és annak különböző vonatkozásaival, míg négy évvel ezelőtt még 28 ilyen szervezeti egység működött. Feltette a kérdést, hogy vajon ez a leghatékonyabb módja-e a munkavégzésnek és nem inkább koncentrálni kellene-e a felelősséget, elemzéseket és forrásokat?
Áder János az ENSZ ülésén Magyarország vízzel kapcsolatos intézkedéseivel kapcsolatban beszámolt a 4 ezer kilométernyi folyami gátrendszer karbantartásáról, az elmúlt 10 évben a biodiverzitásra, a nemzeti parkok fejlesztésére fordított 41 milliárd forintról, valamint a világon egyedülálló Duna-Dráva-Mura bioszférarezervátum megalakításáról öt ország részvételével. A volt köztársasági elnök Magyarország eredményei között említette azt is, hogy a szennyvizek 95 százaléka tisztítottan kerül vissza a környezetbe.
A kényszersorozás áldozata lett. A TV2 riportere most megtálalta Beregszászon a sírját. Szívszorító képeket készítet...
