A magyarság nem egy télikabát, amit tavasszal levesz az ember

Magyarul jelent meg december 2-án a néhány éve kiadott Hungarian Pictures című Mandoki Soulmates-album Magyar Képek címmel. Miért gondoltad, hogy az angol dalszövegeket lefordítva magyarul is elérhető lesz a lemez?

A szocialista kultúrpolitika Csupó Gábor barátomat és engem elüldözött. Azt mondták, hogy nem kapunk lehetőséget, de még útlevelet sem. 1975-ben egy alagúton át menekültünk el a kommunizmusból. Amikor a németországi központi menekülttáborba érkeztünk augusztus végén, az első este bementünk a tábor könyvtárába, ahol természetesen különböző nemzetiségű írók - közöttük Magyarországról kivándorolt, vagy már külföldön született művészek – könyveit is megtaláltuk. Azonnal olvasni kezdtem a külföldön élő magyar írók, költők könyveit, akik bár spanyolul, angolul, franciául vagy németül éltek, magyarul írták a verseiket. A tábor könyvtárában olvasva rájöttem, hogy én a magyar irodalmon nőttem fel, de a gyönyörű anyanyelvemet nem akarom dalszövegekbe erőszakolni, ha idegenben más nyelven élek. Inkább úgy megtanulok angolul és németül, hogy ezeken a nyelveken írjam a szövegeimet a dalaimra. Aztán harminc éve megalakult a Mandoki Soulmates. Huszonöt évvel ezelőtt már volt két albumunk.

Úgy éreztem, hogy a lemezeket magyarul is meg kellene jelentetni, le kellene fordítani a dalszövegeket és kiadni Magyarországon az albumot.

Az 1975-ös fogadalmamat követve megkértem Dusánt, Demjén Ferencet és és Horváth Attila szövegíró barátomat, hogy az én angol dalszövegeim alapján írják meg a magyar szövegeket. Egyetlen dalra írtam meg én a magyar szöveget, amelynek az volt a címe: Ahol születtem. Elkészült a Találkozások című lemez Somló Tamással, Cserháti Zsuzsával, Demjén Ferenccel, Zoránnal és Charlie-val. Nagy siker lett. Most újra megjelenik egy napon az új albummal. Az utóbbi időben pedig egyre inkább éledt bennem a vágy, hogy újra magyar nyelvű albumot alkossak.

Egy évvel ezelőtt, amikor a Bazilikánál adtunk koncertet, azt éreztem, hogy a közönség hatalmas szeretettel fogadta a dalainkat, így elhatároztam, hogy a Hungarian Pictures című albumot magyarul is elkészítjük.

Sokat gondolkodtam, mire belevágtam. Nem mertem azonnal elkezdeni, mert már sokan nincsenek közöttünk: elment Somló Tamás és Cserháti Zsuzsa is. Aztán felvettem a kapcsolatot fiatalokkal: Pápai Jocival, Mező Misivel, Zsédával és Caramellel. Charlie-val, Ákossal és csodálatos mesteremmel, Szakcsi Lakatos Bélával is megbeszéltem, hogy készítsük el gyönyörű anyanyelvünkkel a lemezt. Megint megkértem Horváth Attilát, hogy segítsen két dalszöveg megírásában, de Ákos is írt egy zseniális szöveget, az angol eredetit a magyar lélek számára tette gyönyörűen szívhez szólóvá. A többi dalt én fordítottam le, a saját dalszövegeimet írtam át magyar nyelvre. A dalszövegekről még annyit, hogy ha olvasol rólam egy amerikai vagy angol kritikát, akkor legtöbbször az első bekezdés a Mandoki Soulmatesről szól, a zenekarról, hogy milyen csodálatos zenészek alkotják. A második bekezdés a produkciót elemzi. A harmadik a kompozíciókról, a harmóniavilágról ír. A negyedik bekezdés pedig mindig a szövegekről - és általában ez a leghosszabb. Rendszerint nagyon megfogja a dalok szövege az újságírókat. Amikor interjút adok, rendre megkérdezik az amerikai riporterek, újságírók, hogy honnan törnek fel belőlem ezek a különös szövegek, amelyek inkább már rock-verselésre hasonlítanak. Azt szoktam mondani, hogy én Dusánon, Bródyn, Demjénen és Horváth Attilán nőttem fel. A anyanyelvemen tanultam meg dalokat írni, de 75-ben el kellett menekülnöm. Ezeknek a srácoknak – Dusánnak, Bródynak, Horváth Attilának és Demjén Ferencnek - magasabb szinten van a verselésük, mint az angolszász dalszövegíróknak, vagy a német rock-irodalom szereplőinek. A magyar művészek jobbak, mint Bob Dylan - ez a véleményem. Amikor angolul szöveget írok, az ő színvonalukon próbálok írni. Azzal a költői töltettel, amit ők képviselnek.

Fotó: Origo

A lemezen 19 dal hallható, és korábban azt nyilatkoztad, hogy a szövegek aktuálisabbak, mint valaha. Mit üzennek a társadalom számára?

Egyértelműen világérzésekről van szó. Ott kell állnunk az alagút végén egy fáklyával, hogy mutassuk a fényt.

Néha úgy érzem, hogy a társadalom egy mély gödörben van, és a sok rossz mozdulat miatt a gödör egyre mélyebb.

Nekünk az a dolgunk, hogy a gödör szélén álljunk, és megpróbáljuk kivezetni az embereket. A mi hangunk annyira erős, amennyire a közönség engedi. Lényegében ez nem is a mi hangunk, hanem a közönségé.

A dalaim az összefogásról szólnak. arról, ami összetart minket. Hídépítő embernek vallom magam, az egész életem erről szól. Akárhol játszom és nyilatkozom, mindig azt hangsúlyozom, hogy az az ember, aki nem ért egyet a véleményeddel, nem az ellenséged. Le kell ülni, vitázni kell, és beszélgetéssel kell meggyőzni egymást.

Véleményem szerint a világ egy választóvonalon, talán súlyos döntés előtt áll. Visszatérünk-e az emberséghez, vagy tovább megyünk a kaszinókapitalizmus útján.

Én úgy gondolom, hogy az emberség legyen a mi vezérvonalunk. Erről szól az Új szél vagy a Fáklya című dal is a lemezen. A barátoknak, nemzeteknek, családoknak, Európának megint össze kell fognia, hidakat kell építeni ahhoz, hogy megértsük egymást. Ezeket a pokoli kihívásokat, amelyekkel most szemben állunk, nem fogjuk kapzsisággal legyőzni. Most New Yorktól Londonon át Frankfurtig a kaszinókapitalizmus működik. Ezt kell szembeállítani egy emberséges társadalom képével. Nekünk, művészeknek az a dolgunk, hogy ezt megmutassuk.

Fotó: Origo/Talán Csaba

Az Új szél című dalt említetted, amelyet Mező Misivel énekelsz. Hogyan találtad meg Mező Misit?

Mező Misit korábban nem ismertem, nem hallottam énekelni. Miután nem Magyarországon élek, sajnos megdöbbentően keveset tudok az új magyar tehetségekről. Éppen a nagy New York-i forgatagban voltam. Ott mindig gyalog közlekedek, mert az egyik stúdió a másiktól negyedóra sétára van. Valaki átküldte a felvételt Mező Misitől, és ott, séta közben hallgattam meg fejhallgatóval. Megdöbbentem, hogy micsoda erő, micsoda művészi elkötelezettség van ebben a hangban. Miután kialakult a „Turn The Wind" magyar verziója, Misi olyan csodálatos új mélységet adott a kompozíciómnak, hogy azóta is köszönöm ezt neki. Ez az egyik dal, amely egyértelmű felhívás a változásra az emberségért, egy jobb, szebb és igazságosabb világért, ahol az emberi szeretet a vezérgondolat – hiszen a jövőnk a tét.

Fotó: Origo/Talán Csaba

Pápai Jocival is megjelent már egy dal, amit az albumon is hallhatnak majd az emberek. Ide tartozunk a címe. Pápai Jocit hogyan ismerted meg?

Hasonlóan, mint Mező Misit, csak akkor nem New Yorkban, hanem Londonban ültem egy stúdióban, amikor átküldtek nekem egy dalt tőle, és azt mondták: "hallgasd meg a srácot, hogy mennyire jó."

Meghallgattam, és fantasztikus hangja van. Ő a magyar Stevie Wonder. Az „Ide tartozunk" minden egyes szótagja fontos, hiszen az emberségről szól, és arról, hogy hova tartozunk: a családról, barátokról, a hazáról, Európáról és az egész nagyvilágról. Jocin kívül még Zséda szerepel az albumon akit már régóta ismerek, járt a stúdiómban is. Caramelt is hallhatják majd az emberek a lemezen, aki óriási művész. Vele és Ákossal éneklünk hárman egy dalt, amelynek címe: Ez már az élet. Ez a kompozíció a legfontosabb társadalomkritika. Hálás vagyok Ákosnak is, nagyon komoly zenei karakter. De ahogy már említettem, Charlie a generációs igazságtalanságról és Takáts Tamás a már régi-régi lázadó lelkeknek számító generációból is énekel a lemezen, és hallhatják a néhai Szakcsi Lakatos Bélát is.

Fotó: Red-Rock Production/Benjamin Zibner

Kihez szeretnél szólni az albumon keresztül? Kinek szól a lemez?

Mindenkinek, akiben él az a vágy, hogy megint az emberség legyen a jelszó, ne pedig a kapzsiság. Nehéz, vészterhes, komoly kihívásokkal teli időket élünk, és ha valaki úgy érzi, hogy egy zenei fáklyát akar hallani, akkor ez az album egészen biztosan az. Ha új szellőt szeretnének érzelmileg, intellektuálisan hallani, akkor hallgassák meg a lemezt.

Mindazoknak ajánlom, akik úgy érzik, hogy azért születtünk, hogy a gyerekeinknek egy új, jobb világot adjunk át.

1989-ben a magyar szabadságvágynak hála leomlott a vasfüggöny, teremtsünk hát ebből egy szebb, emberibb, jobb világot. Szóljon a dal azért, ami minket összeköt. Aki azt gondolja, hogy most rossz úton járunk, mert hadakozunk egymással - sőt, még háború is dúl Európában -, és úgy érzi, oda szeretne figyelni egy pesti srácra, aki a nagyvilágban alkot, és bár sok mindent látott, mégis az érdekli, hogy mi köt össze minket, hallgassa meg a lemezt. És aki érzi, hogy magyarnak lenni nagy dolog és óriási felelősség, aki tudja, hogy a magyarság nem egy télikabát, amit tavasszal levesz az ember, hanem szerves része az életének, annak biztosan tetszik majd a Magyar Képek. Számomra mindig megtisztelő, hogy a zenémen keresztül része lehetek az emberek életének.

Fotó: Kleb Attila

A külföldi világhírű zenészek hallották már a magyar nyelvű dalokat?

Igen, éppen tegnap hívott fel Tony Carey, és azt mondta, hogy ezek a srácok nagyon jól énekelnek. Ma pedig Al Di Meola hívott, hogy mennyire jól sikerült a magyar változat. Egy szót sem értett az egészből, de nagyon tetszett neki. Ráadásul a Magyar Képeken túl 25 év után újra megjelentetjük a Találkozások című albumot is Zoránnal, Charlie-val, Demjénnel.

Tervezed, hogy a Magyar Képeket Budapesten egy koncerten is bemutasd?

Természetesen, felmerül az emberben, hogy mit lehetne ebből színpadra vinni. A zenésznek két munkahelye van: a stúdió és a színpad. A kettő szervesen kapcsolódik egymáshoz. Úgy kell dolgozni a stúdióban, hogy a dalokat a zenész színpadra is tudja vinni. Ég bennem a láz, hogy a Magyar Képeket koncerten is előadjuk, de konkrétumot még nem tudok mondani, de legkésőbb augusztus 18-án Budapesten találkozunk hazai zenebarátainkkal.