A rubel
Az orosz fizetőeszköz értéke zuhanórepülésbe kezdett a háború első napjaiban. Egy euróért napról napra egyre több rubelt kellett fizetnie a vásárlóknak. A háború kitörésének napján 2,7 százalékot veszített az értékéből az orosz pénz. Ezt másnap 3,6 százalékos további esés követte. Február utolsó napján 1,3 százalékot vissza tudott hozni a rubel a kétnapi veszteségből, ám március elsején egyetlen nap alatt további 28,3 százalékkal lett gyengébb az euróval szemben. Egy héttel később további 17,6 százalékot buktak a rubelbe fektetők. Az orosz pénz értéke gyakorlatilag szabadesésben volt. Mindez tökéletesen összhangban volt a piaci várakozásokkal, a szankciókkal, az orosz devizatartalékok részleges zárolásával, a külföldi befektetők kivonulásával.
Az elmúlt 16 év egyik legnagyobb zuhanását megdöbbentő módon tíz olyan nap követte, amikor a rubel árfolyama gyakorlatilag egy centit nem mozdult. Március 14-e és 24-e között végig 144,8 rubelt ért egy euró. A következő két nap záróárfolyama sem volt nagyon más, 144,7 és 144,4 orosz pénzt adtak egy uniós fizetőeszközért. Március utolsó három napjában azonban olyasmi történt, amit valószínűleg nagyon kevesen vártak. A rubel 29-én 23,5 százalékot erősödött, melyet 30-án további 12,4 százalékkal fejelt meg, majd 31-én ehhez még 4,4 százalékot hozzátett. Így mindössze három nap alatt 36 százalékot erősödött az orosz fizetőeszköz. Az erősödés azóta sem állt meg. A cikk írásakor a rubel 27,5 százalékkal erősebb, mint 2021 végén. Jelenleg az orosz pénzeszköz erősebb, mint az elmúlt öt évben bármikor. Három hónap alatt 57,0 százalékkal növekedett az értéke. Azaz a rubel grafikonja azt mutatja, hogy március vége óta Oroszország helyzete folyamatosan javul. Logikus a kérdés, hogy vajon mi lehet mindennek az oka, hiszen az EU által erőltetett embargóknak pontosan a mostani folyamatok ellenkezője lenne a célja. Az egyik ok pontosan a szankciók alacsony hatásfoka. Hiába vesz kevesebb orosz terméket Európa, ha más országok (különösen India és Kína) vidáman belépnek a helyére. De Oroszország is sokat tett a rubel erősítése érdekében.
A jegybank több mint duplájára emelte az alapkamatot. Tőkekorlátozásokat vezettek be, melyek értelmében az ország lakói nem utalhattak pénzeket külföldre, a külföldiek pedig nem adhatták el orosz részvényeiket, sőt a megkapott osztalékot sem válthatták át más devizára. Az országot elhagyó külföldi cégek sem tudták befektetéseik értékét hazavinni. Ugyancsak segíti a rubel árfolyamát az is, hogy az orosz cégeknek a felesleges exportbevételük nagy részét át kell váltania rubelre. Támogatja a folyamatokat a főbb orosz exporttermékek emelkedő ára is. A legnagyobb hatása pedig talán annak a rendelkezésnek volt, mely szerint a „nem baráti” országoknak rubelben kell fizetniük az orosz olajért és gázért. Egyesek szerint ez a lépés akár a kezdete is lehet annak, hogy a világ országai elszakadnak az olaj- és gáztermékek árának dollárban való jegyzésétől.
Az infláció
Az orosz-ukrán háború következtében a világ, különösen pedig Európa országaiban szédületes ütemben kezdtek el növekedni az árak. Az Oroszországgal szembeni szankciók miatt azt sejthetnénk, hogy ez a folyamat különösen erős lesz a nagy keleti állam esetében, hiszen a korlátozások egy része arról szólt, hogy kevesebb árut ad el a világ az oroszoknak. Ennek logikus következménye az árak növekedése, egyes termékek esetében pedig a hiány lenne. Bár idén márciusban valóban megugrott az orosz infláció (egyetlen hónap alatt 7,6 százalékkal emelkedtek az árak átlagosan), április és május már csökkenő inflációs mutatókat hozott. A negyedik hónapban 1,6 százalék, míg az ötödikben csupán 0,1 százalék volt a drágulás üteme Oroszországban. Mindez azt sugallja, hogy az Európai Unió embargós politikája inkább fáj az EU lakóinak, mint az oroszoknak.
