A baloldal továbbra is a brüsszeli olajembargó mellett áll, tönkretennék a magyar családokat

A baloldal nemzetközi mintákat követ és Brüsszel érdekeit képviseli, így van ez az olajembargó kérdésében is. Több baloldali politikus is arról beszélt az elmúlt napokban, hogy az olajembargóval kapcsolatban közös uniós álláspontra van szükség.

Baloldali képviselők és Bajnai külügyminisztere is az olajembargó mellett áll

"Teljes az egyetértés abban, hogy a gazdasági szankciók a leghatékonyabb eszközök az orosz agresszió leállítására" – írta Facebook-oldalán Gyöngyösi Márton annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság a napokban bejelentette újabb szankciós csomagját, amely az orosz kőolajimport betiltását javasolja. A baloldali EP-képviselő előbb tételesen sorra vette a brüsszeli szankciós csomag egyes intézkedéseit, majd leszögezte, hogy "a javasolt szankciók jók és hatékonyak."

Fotó: MTI/Vajda János

Érdekességképpen érdemes emlékeztetni: éppen Gyöngyösi Márton vett részt még 2014-ben választási megfigyelőként az EU által el nem ismert donyecki „népköztársaságban" tartott választásokon elkötelezett oroszbarát politikusként. Pozitívan nyilatkozott a krími referendumról is, amelynek következtében a félsziget Oroszországhoz csatlakozott. Ennek következtében tiltotta ki területéről Ukrajna. Mindezek mellett listázta volna a zsidó származású magyar képviselőket.

Az elmúlt napokban több baloldali politikus véleményét is próbálták megtudni az újságírók, de vagy nem nyilatkoztak, vagy nem volt egységes álláspontjuk az olajembargóról.

A baloldal egykori külügyminisztere viszont mindenkinél határozottabban fogalmazott. Balázs Péter szerint kudarc lenne, ha nem sikerülne elfogadtatni Brüsszel hatodik szankciós csomagját.

Fotó: MTI

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még május elején jelentette be, hogy olajembargót akarnak elrendelni, vagyis megtiltanák a tagállamoknak, hogy orosz kőolajat vegyenek. A magyar kormány szinte azonnal jelezte, hogy ezt nem támogatja, mert az uniós terv felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával, és súlyosan veszélyeztetné Magyarország energiaellátását és tönkretenné a rezsicsökkentés vívmányát. 

Elzárnák a gázcsapokat

Korábban még a tervezett olajembargó bejelentése előtt a baloldali politikusok több olyan javaslattal álltak elő, amelyek veszélybe sodornák a magyar energiaellátást és elviselhetetlen terheket rónának az emberekre. Márki-Zay Péter, a baloldal bukott kormányfőjelöltje többször beszélt arról, hogy ostobaság a rezsicsökkentés vagy a benzinárstop, mert a világpiaci árakat nem lehet, és nem is kell megállítani a határokon.

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd volt parlamenti képviselője konkrétan azt sürgette, hogy zárják el az orosz gázcsapokat. „Hát ugye Oroszország egy energia-nagyhatalom. Abból van pénze, háborúzni, úgy tűnik, hogy drágán adja el az energiát. Ezt a forrást el kell tekerni, el kell zárni" – fogalmazott március elsején az ATV-ben.

Ezektől a nyilatkozatoktól a mai napig egyetlen baloldali politikus sem határolódott el.

A magyar baloldal az elmúlt hetekben maga is kezdeményezte az olaj- és gázembargót

Deutsch Tamás az uniós olajembargós javaslatról azt mondta, a helyzet súlyos, katasztrófával fenyegető. Hangsúlyozta, a magyar baloldal az elmúlt hetekben maga is kezdeményezte az olaj- és gázembargót, „ahelyett, hogy kiálltak volna a legelemibb magyar érdek, a magyar emberek érdeke mellett".

Deutsch Tamás azt mondta: most, hogy az embargó hivatalos európai bizottsági javaslattá vált, „úgy látszik, hallgatnak, mint nyusziürülék a fűben, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy ők továbbra is támogatják ezt a javaslatot".

A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint "a magyar baloldal minden nemzetközi vitában Brüsszel, és nem a magyar polgárok oldalára állt, most mégis arra kérte valamennyi magyar baloldali EP-képviselőt, hogy emeljenek szót az olajembargós elképzelésekkel szemben."

Álljanak végre a magyar polgárok oldalára, elemi érdeke Magyarországnak, a magyar gazdaságnak, a magyar családoknak, hogy ez az „őrült javaslat" ne valósuljon meg - mondta Deutsch Tamás.

Fotó: MTI

Gazdasági atombomba

Az Oroszországgal szembeni kőolajembargónak érdemi negatív gazdasági hatása lehet egyes uniós tagállamokban, köztük Magyarországon is.

Hazánk a nyers kőolaj hatvan százalékát Oroszországból, a Barátság kőolajvezetéken keresztül importálja.

Magyarország mindkét finomítója Ural típusú nyersolajat tud feldolgozni. Az alternatív kőolajokra való átállás költséges és időigényes. A Mol számításai szerint az oroszországi Ural típusú (nehéz) olajról más, Brent (könnyű) olajtípusra való átállása jelentős költségekkel (négy–ötszázmillió dollárral) járna, és hozzávetőlegesen kettő–négy évbe telne.

Az esetleges embargó fennállásával az orosz exportőrök a nyersolajat és a finomított olajat, tehát az üzemanyagokat, más piacokra irányítanák át, így Európából hiányoznának ezek a mennyiségek. Mivel hazánk így Európából sem tudna finomított benzint vagy gázolajat importálni, egy azonnali embargó ellátásbiztonsági kockázatot jelentene.

A magyar gazdaság adottságai miatt az orosz földgáz és kőolaj embargója is nagyon rövid idő alatt mennyiségi korlátozásokat és az árak drasztikus emelkedését eredményezné.

Erre válaszul pedig a vállalatok vagy megpróbálnák a költségnövekedést áthárítani a fogyasztók felé, amely az infláció megugrásához vezetne, vagy ha erre nincs lehetőségük, akkor leállítanák a termelésüket, amely pedig elbocsátásokhoz vezet.

Fotó: Shutterstock

Orbán Viktor: Sem a magyar háztartások, sem pedig a magyar gazdaság egésze nem tud elviselni egy ekkora ársokkot

Mint arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolja az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, hogy ne kerüljön napirendre a testület következő, május végi ülésén az Európai Bizottság 6. szankciócsomagra vonatkozó, Oroszországgal szembeni javaslata. A kormányfő azt írta: a javasolt szankciók az elfogadásuk esetén azonnal súlyos ellátási zavarokat okoznának Magyarországon, és aláásnák létfontosságú energiabiztonsági érdekeinket.

"Hozzávetőlegesen 55-60 százalékkal emelnék az üzemanyagárakat egy olyan időszakban, amikor az energiaárak már így is 40 éves csúcson vannak" - tette hozzá Orbán Viktor, rámutatva arra: sem a magyar háztartások, sem pedig a magyar gazdaság egésze nem tud elviselni egy ekkora ársokkot.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Azt írta, Magyarország továbbra is erősen függ az orosz energiaimporttól annak ellenére, hogy az útvonalak és források diverzifikálása érdekében megvalósított nagyszabású beruházások révén az olajimportunkban az orosz ellátás részaránya a 2010-es 90 százalék feletti mértékről 2021-re 64 százalékra csökkent.

"Földrajzi helyzetünkből adódóan Magyarország számára nem lehetséges az orosz olaj kivezetése a finomítói kapacitásaink teljes átalakítása nélkül, ami egyúttal az energiainfrastruktúránkba történő fokozott és felgyorsított beruházások megvalósítását, valamint a gyors zöld átállást is szükségessé teszi" - áll a levélben, amelyben a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is: mivel a beruházások többsége nem finanszírozható piaci alapon, a szankciók a nemzeti források redundáns fosszilis beruházásokra való átcsoportosítását igényelnék, miközben az erre előirányzott európai uniós források számunkra "csak papíron" elérhetőek.

A magyarok ellenzik az olajembargót

Fontos, hogy a Századvég legutóbbi mérése szerint a magyarok 40 százaléka elegendőnek tartja az eddigiekben meghozott gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben, míg 31 százalékuk a napjainkig bevezetett intézkedéseket is túlzónak találja.

Fotó: Századvég

A Századvég által megkérdezettek között 24 százalékra tehető azok aránya, akik keveslik az eddig meghozott szankciókat Oroszországgal szemben, és támogatnák a megszorítások kiterjesztését az energiahordozókra (földgáz, kőolaj) is.

Ennek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a magyarok 89 százaléka úgy gondolja, hogy az Oroszországra kivetett szankciók az Európai Uniónak, illetve az európai gazdaságnak is ártanak, ezzel szemben 10 százalékuk szerint a szóban forgó büntetőintézkedések érdemben nem befolyásolják az Európai Unió gazdasági helyzetét, mutat rá a Századvég elemzése.

Fotó: Századvég