Az 52 oldalas dokumentumot az Index szemlézte, következtetéseiben kifejtették, hogy
A 2022. évi magyarországi országgyűlési választások külföldi befolyásolása – ezt a címet viseli a Nemzeti Információs Központ dokumentuma, amelynek feloldották a titkosítását. Az összefoglaló jelentésben többek között arról olvashatunk, hogy a vizsgált kör más konstrukcióban már a 2014-es választásoknál is megjelent.
Az 52 oldalas dokumentumot az Index szemlézte, következtetéseiben kifejtették, hogy
a jelenleg rendelkezésre álló információk feldolgozása, elemzése és értékelése alapján a 2022. évi magyarországi parlamenti választásokon elindult egységes ellenzék támogatását – egyben a választás eredményének befolyásolását – egy koherens működési modell szerint tevékenykedő, az adatbázis-építésben, az adatgyűjtésben, a kampánytechnológiák alkalmazásában, valamint jogi és kampánytanácsadásban jártas, erre specializálódott, profitorientált, innovációs ökoszisztéma végezte.
Arról is írtak, hogy „a rendszer zárt és a politikai nézetek szerint meghatározott. Mindez alapvető jellemzője az ökoszisztéma egészének és egyes szereplőinek egyaránt.”
A zárt jelleg példájaként említik, hogy „az amerikai pénzügyi források egy részének elosztásában érdekelt – aktuálisan a DatAdat-csoporthoz köthető – személyi kör lényegében azonos céllal, de más konstrukcióban már megjelent a 2014-es választások alkalmával és a NED támogatásával”.
A jelentés szerint az érintett külföldi szervezetek a 2022-es választási támogatásokon túlmenően megjelennek a hazai civil szféra és média finanszírozói között.
Jelen helyzetben a nemzetbiztonsági kockázatot – sikeres kampány és választási győzelem esetén nemzetbiztonsági érdeksérelmet – az jelenti, ha Magyarország sorsáról olyan szereplők dönthetnek, akik jelentős részben külföldi támogatásokból tehetnek szert a választók támogatására, a választói akaratot befolyásoló képességre, miközben döntéseikkel nem feléjük, hanem a forrásokat biztosító szervezetek, személyek, érdekcsoportok felé tartoznak elszámolással.
- húzták alá a dokumentumban.
A 99 Mozgalom Egyesületről, amely Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt aspiránsi kampányát támogatta az előválasztáson, azt írják a jelentésben, hogy „a DatAdat Professional Kft. Számlaforgalmi adatainak vizsgálata alapján a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület összesen 616.553.248 Ft értékben rendelt meg szolgáltatásokat a cégtől. A megrendelések több mint 90 százaléka Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti visszalépését követően realizálódott. A megrendelések fedezetét a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület saját forrásból biztosította”.
A jelentésben – amelynek több részét kitakarták –, leszögezték, hogy „az esetleges pénzügyi-gazdálkodási szabálytalanságok, jogsértések vizsgálatára és mérlegelésére a jelentés nem tért ki, tekintettel arra, hogy ebben jelenleg is tart a – tárgykörben hatáskörrel rendelkező – ÁSZ vizsgálata”.
Kép forrása: Papajcsik Péter / Index
Milliárdos bírság jöhet?
A pártok gazdálkodását felügyelő Állami Számvevőszék arról tájékoztatta a 2022-es országgyűlési választáson közösen induló hat ellenzéki pártot (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd), hogy az eddigi vizsgálatuk alapján 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesültek a kampányban, ami akár 3,2 milliárd forintos büntetéssel is járhat – értesült a Válasz Online.
A levél egyelőre csak tervezet, tehát nem jelenti azt, hogy ezt a büntetést végül valóban kiszabják.
Arról az ügyről van szó, amelyre a kormánypártok a „dollárbaloldal”, valamint a „guruló dollárok” címszavakkal futó kampányt építik. Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje korábban maga ismerte el, hogy a Karácsony Gergely volt tanácsadójához, Korányi Dávidhoz köthető Action for Democracy szervezeten keresztül kaptak támogatást az Egyesült Államokból.
A politikus többször is azt állította, hogy az Egyesült Államokban élő magyarok körében zajlott a gyűjtés. Azt Márki-Zay Péter és a pártok is hangsúlyozták, hogy a hat párt nem kapott az összegből, mert az tiltott finanszírozás lenne.