Egy 3500 éves ritka kincs a Nemzeti Múzeum új műtárgya

A tárgy időszámításunk előtt 1600 és 1450 között, 18 karátos aranyból készült, és több mint 300 grammot nyom - közölte az intézmény az MTI-vel. A holdsarlós végű arany karpánt mind kidolgozásában, mind méretében kiemelkedik a korabeli leletek közül. Az ékszerrel megegyező tömegű aranyból 102 darab, úgynevezett hajó alakú hajkarika készíthető, mely több tucat korabeli ember ékszerigényét elégítette volna ki. A bronzkori, nagyjából 3500 éves dísztárgy feltehetőleg Tápióbicske környékéről származik, díszítése alapján viselője előkelő származású, nagy hatalommal bíró ember lehetett. Holdsarlós végű arany karpántok a 19. század vége óta ismertek. Előkerülésük körülményeiről, régészeti kontextusukról, pontos lelőhelyükről nagyon keveset tudni, mivel a legtöbb tárgy szórványlelet. Az egykorú magyarországi aranytárgyak is jellemzően kincsekből származnak, ez alapján az új karpánt is feltételezhetően egy ilyen impozáns leletegyüttes része lehetett.

A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának Őskori Gyűjteménye 2016-ban vásárolta ezt az aranyékszert. Az új lelet a holdsarlós végű arany karpántok eddig előkerült egyik legnagyobb méretű és legimpozánsabb darabja. A masszív, jelentős tömegű aranyból készült, reprezentatív lemeztárgyat valószínűleg csuklón vagy felkaron hordhatták. A jelenlegi ismeretek szerint feltehetően egy Tápióbicske környéki középső bronzkori településről származik. Az eddig ismert középső bronzkori karpántok közül ez a legnagyobb méretű, 303,7 grammot nyom. A karpánt mintái a középső bronzkorban valószínűleg erős szimbolikus tartalommal bírtak. A stilizált ábrázolások között feltűnnek kozmológiai jelenetek, napbárkák és égitest-ábrázolások is.

MTI