Brüsszel Brüsszellel szemben: óriási kockázatot jelent az ukrán mentőcsomag

A Világgazdaság cikke szerint az uniós pénzügyi lélegeztetőgépen tartott Ukrajna jövőre is csak akkor kerüli el az összeomlást, ha újabb százmilliárdos nagyságrendű brüsszeli mentőcsomag érkezik.

– ígérte Ursula Von der Leyen, de a döntést a december 18-19-i EU-csúcs résztvevőinek kell meghozniuk – és egyre látványosabb, hogy messze nincs teljes egyetértés.

Az egyetlen valódi opció: 165 milliárd eurós mentőcsomag

A Bizottság eredetileg három utat vázolt fel: az orosz vagyonra épített kilábalási kölcsönt, a tagállamok közös eurókötvény-kibocsátását, illetve a kétoldalú nemzeti támogatásokat. Azonban a szükséges, óriási összeget nem sikerült „összekalapozni” a fővárosokból, ezért maradt két hivatalos javaslat – és azok közül is csak egy az, amely ténylegesen átvihető: 

A 165 milliárd eurós jóvátételi kölcsön, amely a Belgiumban és más uniós pénzügyi intézményeknél tartott befagyasztott orosz állami eszközökre épül.

A konstrukció minősített többséggel is átmehetne, vagyis nem kell hozzá minden tagállam igenje – ezért aggódik különösen a belga kormány, amely attól tart, hogy egy esetleges jogvita vagy pénzügyi visszacsapás aránytalanul nagy terhet róhat az országra.

Egy figyelmeztető orosz mondat

A belga vezetés és az Európai Központi Bank sem nyugszik bele könnyen a brüsszeli tervekre épített ukrán mentőcsomagba. Az EKB már jelezte, hogy nem kíván garanciát vállalni a kifizetésekért, a belga külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy az új szöveg nem kezeli megfelelően az ország aggályait. Mint nyilatkozta:

Von der Leyen közben azt hangsúlyozza, hogy „Európa békét akar”, de szerinte biztosítani kell, hogy a háború költségeit Oroszország fizesse meg. Moszkvából ezzel szemben egészen más hang érkezik: Vlagyimir Putyin szerint az európai lépések úgy értelmezhetők, mintha az EU Oroszország megtámadására készülne, és az orosz elnök üzenete nyers egyértelműséggel foglalható össze: 

A döntés így nemcsak Ukrajna finanszírozásáról, hanem az egész kontinens jövőbeli biztonsági kockázatairól is szól.

Nyitókép: MTI/Purger Tamás