Javuló bizalmi index Magyarországon, a GKI és az MNB adatai is azt mutatják: a hangulat javul

A nyár végére nemcsak a hőmérséklet kapaszkodott felfelé, hanem a bizalmi indexek mutatója is. A GKI üzleti bizalmi indexe augusztusban 2 ponttal emelkedett, ezzel visszakapaszkodva a júniusi szintre. Bár nem óriási ugrásról van szó, a jelzés így is egyértelmű: a korábbi megtorpanás után most mind a négy vizsgált szektorban javult a hangulat. Az építőipar továbbra is a legvisszafogottabb, míg az üzleti szolgáltatások szereplői a legderűlátóbbak. Így augusztusban négyhavi csúcsára ért fel a GKI konjunktúra indexe.

Külön figyelemreméltó, hogy megtört egy hosszú, több mint egy éve tartó negatív trend: javultak a vállalkozások foglalkoztatási kilátásai. Augusztusban a cégek már nem olyan borúlátók, mint korábban – a következő három hónapban minden tizennegyedik cég munkaerő-bővítést tervez, míg körülbelül minden nyolcadik a létszám csökkentését fontolgatja. Az ipar és a szolgáltatások mutatják most a legtöbb optimizmust.

A GKI szerint a gazdálkodási környezet kiszámíthatósága is enyhén javult, öthavi csúcsra jutott.

Az árak frontján júliusban megtorpant a hosszú hónapok óta tartó csökkenés, és augusztusban sem látszik érdemi változás. A vállalkozások körében most minden hatodik cég tervez áremelést a következő három hónapban, míg körülbelül minden tizennegyedik inkább árcsökkentésre készül. A vásárlók számára biztató fejlemény, hogy éppen a kereskedelemben – ahol a mindennapi kosarunk telik meg – zuhantak tizenöt havi mélypontra az áremelési szándékok. Ez egyfajta enyhülést jelezhet az árak terén, még ha a teljes kép nem is mutat drámai változást.

Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank második negyedéves jelentése szerint is a háztartások kissé derűlátóbban tekintenek saját pénzügyi helyzetükre. Sőt, 2024 szeptembere óta először mérséklődtek az inflációs várakozások – igaz, még mindig magas szinten ragadtak. A megtakarítási kedv továbbra is erős: sok család inkább félretesz, mintsem hogy nagyobb költekezésbe kezdjen. Azonban a családi adókedvezményt kapók kétharmada úgy tervezi, hogy a pluszpénzt fogyasztásra fordítja. A nyugdíjasok körében pedig egyre kevesebben látják borúsan a jövőt – bár ők is óvatosak, a megtakarítás szándéka körükben is kitart - írja a lap.

– olvasható a GKI elemzésében. Hozzátették: a nagyértékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése is javult. A lakosság inflációs várakozása enyhén emelkedett. A munkanélküliségtől való félelem pedig csökkent az év hetedik hónapjához képest.

De mit is rejtenek pontosan ezek a számok? Az Index most bemutatja, hogyan változott a vállalatok és a háztartások hangulata, és milyen üzenetet hordoznak a friss mutatók. Udvardi Attilát, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatóját kérdezték.

A fogyasztás és a szolgáltatások tartják a gátat

Az első és talán legfontosabb kérdés, vajon mennyire tartós a hangulatjavulás. A számok biztatók, de nem tudni, átmeneti fellélegzésről vagy valódi trendfordulóról van-e szó. „Egy havi javulásból messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni” – figyelmeztetett Udvardi Attila, a GKI szakértője. Mint mondta, lehet ez puszta kilengés, de akár egy tartósabb javulás kezdete is. A következő hónapok adatai adják majd meg a választ. Annyi biztos, hogy a szezonális hatásokat a GKI matematikai módszerekkel kiszűri, így az augusztusi eredmények mögött más tényezők állhatnak.

A fotó illusztráció: Shutterstock

A friss adatok szerint a magyar gazdaság motorját idén elsősorban a szolgáltatások adják. Ez nem is meglepő: miközben az építőipar inkább stagnál, az ipar kisebb visszaesést mutatott, a belső fogyasztás lendületet kapott. A lakossági költekezés dinamikusan nőtt, igaz, ennek árnyoldala, hogy a beruházások és az exporttöbblet visszaesett. Logikus tehát, hogy a szolgáltatószektor a legderűlátóbb: ők profitálnak leginkább a hazai kereslet erősödéséből. Az ipari cégek ezzel szemben inkább a külpiacok javulásától remélnek fordulatot.

A KSH adatai szerint a GDP a második negyedévben stagnált: mindössze 0,1–0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A gazdaság gerincét most is az építőipar, a szolgáltatások és a fogyasztás tartották, míg az ipar és a mezőgazdaság gyengélkedett – utóbbit különösen megtépázta az aszály. A beruházások történelmi mélyponton járnak, a külső kereslet továbbra is gyenge, főként a német gazdaság bizonytalanságai miatt. Bár a választások közeledtével a háztartások fogyasztása még élénkülhet, a szakértők szerint a strukturális gondok miatt idén mindössze 0,5–0,7 százalékos GDP-növekedésre lehet számítani.

Arra is rákérdezett a lap Udvardi Attilánál, mit jelenthet a foglalkoztatási mutató kedvező fordulata. Több mint egy éve folyamatosan romlott a trend, most viszont ez megtört. De vajon munkaerőhiányról, élénkülő keresletről vagy más tényezőről van szó? A szakértő szerint a hiány az év elejéhez képest csak az iparban erősödött – nem véletlen, hogy éppen itt a legoptimistábbak a cégek, ha a jövőbeni létszámbővítésről van szó. Ez is azt mutatja: a vállalatok csak akkor nyúlnak új munkaerőhöz, ha valóban érzik mögötte a kereslet erősödését.

A gazdaság nincs recesszióban, stagnál

A magyar vásárló híresen árérzékeny, és ez önmagában is erősíti a piaci árversenyt. A cégeknek így folyamatosan egyensúlyozniuk kell: miközben az első félévben 9 százalékkal emelkedtek a bérköltségek, a profitabilitást is fenn kell tartaniuk, és közben a versenytársak árazására is figyelniük kell. Magyarán: ott tudnak árat emelni, ahol a piac ezt elbírja, máshol inkább költségcsökkentéssel, racionalizálással vagy akár leépítésekkel reagálnak. Mivel a bérek várhatóan 2026-ban sem állnak meg a növekedésben, könnyen lehet, hogy az áremelési szándék mostani visszafogottsága inkább csak átmeneti megálló.

– fogalmazott az Indexnek a GKI kutatási igazgatója. A lakossági vélemények sokféle hatásból állnak össze. Fontos szerepe van a mindennapi tapasztalatoknak – például annak, hogy ki tud-e jönni valaki a fizetéséből hó végéig, és marad-e belőle félretenni való.

Emellett a közvetlen környezet – a szomszéd, a kollégák beszélgetései – is erősen formálják a hangulatot. Végül pedig jelentős befolyással bírnak a hírek: míg a saját anyagi helyzet megítélését inkább a mindennapok alakítják, az inflációs várakozások sokkal inkább a médiában megjelenő információkhoz kötődnek. Udvardi szerint egyelőre a bizalmi indexek ugyanarra utalnak, mint a gazdasági teljesítményről beszámoló statisztikai adatok.

Azaz a gazdaság stagnálás-közeli helyzetben van, a lakossági fogyasztás élénkülése az első félévben csak ellensúlyozni tudta a beruházások és az exportlehetőségek csökkenését.

A második félévben némi növekedésre számítanak a mértékadó elemzők és ezeket a kilátásokat a GKI bizalmi indexei is alátámasztják. A nyár végi derű tehát nem ígér többet annál, ami: óvatos reményt. Hogy valódi fordulat kezdődött-e, azt majd az őszi hónapok mutatják meg - fogalmaznak.