Németország háborúra készül, már szimulációt is indítottak

Egyre nyíltabban készül fel Németország egy esetleges NATO–orosz katonai konfliktusra: a WELT című német lap háborús szimulációs játékot („wargame”) szervezett a Bundeswehr hamburgi egyetemén, amelyben azt modellezték, mi történne, ha Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot. Bár a forgatókönyv fiktív, a résztvevő katonai és biztonságpolitikai szakértők szerint egyáltalán nem légből kapott – és következményei Magyarországot sem hagynák érintetlenül.

2026. február 06., péntek 10:36

Vágólapra másolva!

A szimuláció kiindulópontja szerint 2026 októberében Oroszország jelentős csapatösszevonást hajt végre Litvánia határán. A feltételezett helyzetben a német kancellár válságtanácskozást hív össze Berlinben, hogy felmérjék: miként reagálna a NATO egy esetleges orosz támadásra. A játék során két csapat hozott döntéseket: az egyik a német kormányt és szövetségeseit, a másik a Kreml vezetését képviselte. A munkát volt politikusok, katonák és elemzők segítették, a folyamatot pedig a Bundeswehrhez tartozó German Wargaming Center koordinálta – írta meg a Welt.

A lap hangsúlyozza: az ilyen szimulációk nem a jövő megjóslására szolgálnak, hanem arra, hogy feltárják a gyenge pontokat, javítsák a döntéshozatalt, és jobban megértsék az ellenfél – jelen esetben Oroszország – gondolkodását. Ez a felismerés különösen fontos a NATO teljes keleti szárnya számára, amelynek Magyarország is része.

A cikk egyik kulcseleme a Litvániában állomásozó német páncélosdandár tapasztalata. Saját gyakorlataik során ugyanis kiderült, hogy a kommunikációjuk komoly sebezhetőséget jelent: túl sok elektronikus jelet bocsátanak ki rádión, műholdon és egyéb csatornákon, ami könnyen bemérhetővé teszi őket egy orosz támadás esetén. A Bundeswehr célja, hogy ezt a hiányosságot még békeidőben megszüntesse.

Ez a felismerés nemcsak Németországra érvényes. Magyarország – mint NATO-tag és a szövetség keleti peremének egyik országa – egy ilyen konfliktusban elkerülhetetlenül érintett lenne, akár katonai mozgások, akár logisztikai útvonalak, akár politikai döntések szintjén. A szimulációk tanulságai ezért közvetve a magyar honvédség és a magyar kormány számára is relevánsak: a modern hadviselésben a kommunikáció, a gyors döntéshozatal és az ellenálló infrastruktúra kulcskérdéssé vált.

A Welt idézi Martin Jägert, a német szövetségi hírszerzés (BND) vezetőjét is, aki szerint Oroszország célja, hogy ismét meghatározó hatalommá váljon Európában, és ennek érdekében – ha szükséges – nem riad vissza a NATO-val való közvetlen katonai konfrontációtól sem. Ez a megállapítás alapjaiban kérdőjelezi meg az európai biztonság eddigi stabilitását.

A nyitókép illusztráció (Shutterstock)