Újabb megdöbbentő részletekre világított rá a Városháza-botrány kulcsfigurája azon a hangfelvételen, amelynek leirata a Magyar Nemzet birtokába került. Gansperger Gyula a Karácsony Gergely vezette főváros közpénzkezelési gyakorlatáról és az önkormányzat valós anyagi helyzetéről rántotta le a leplet. Többek között azt taglalta, hogy Budapest baloldali vezetése a „sleppre” költhette az előző főpolgármestertől, Tarlós Istvántól megörökölt kétszázmilliárd forint nagy részét.
Kampányüzemmódban vádaskodott a főpolgármester
Mielőtt pontosan idéznénk a Városháza-ügy egyik kulcsfigurájának véleményét a főváros baloldali vezetésének közpénzkezelési gyakorlatáról, érdemes visszatekinteni a 2019 októberétől – a baloldal fővárosi hatalomátvételétől – eltelt időszak történéseire. Karácsony Gergely főpolgármesteri tevékenységét a kormány elleni kampány és miniszterelnök-jelölti ambíciói határozták meg. Már 2020 februárjában arról beszélt a főváros költségvetéséről szóló vitában, hogy a kormány „kivérezteti” Budapestet. A főpolgármester úgy fogalmazott: a költségvetés feszített, a kormány feszíti, a kabinet ugyanis az iparűzési adó átírásával az önkormányzatok gazdasági helyzetét rontja, a fővárostól százmilliárd forintot elvéve. Szerinte aki ezt támogatja, az nem fejleszti, hanem kivérezteti a fővárost.
Később, 2021 novemberében már a Fidesz központjához fordult Karácsony kabinetje azt tudakolva, hogy miért akarja a kormányzat kivéreztetni a fővárost. A főpolgármester a közösségi oldalán olvasható bejegyzésben azt írta: „A központi kormányzat a 2019-es önkormányzati választások óta bünteti Budapestet és a budapestieke”
Tarlós cáfolta Karácsonyt
A valós helyzet azonban egészen más, mint ami Karácsony vádaskodásából következne. Tarlós István már 2020 novemberében az Indexnek adott interjúban világosan, konkrét adatokkal alátámasztva cáfolta utódját. A volt főpolgármester úgy fogalmazott: – Azt, hogy most mi a helyzet a város forrásai tekintetében – több mint egy év távlatából –, nem akarom véleményezni. De azt pontosan tudom, mit hagytunk ott: tartalékként 160 milliárd forint értékpapírt és negyvenmilliárd forint készpénzt. Ez kétszázmilliárd forint. Hiába mondják azt, hogy ezt ők ki tudják tölteni projektekkel, mert előkészített projekteket csak mi hagytunk ott, új előkészített projekt nincs. És az EIB-hitelkeretből, amit mi hagytunk ott, a felét nem hívtuk le. Az általunk hátrahagyott – az örököltnél két és félszer kisebb – adósságállományról azt kell tudni, hogy ez fejlesztési hitel, és ezeket nem most kell visszafizetni, a legkorábbi futamideje 2030-ban jár le, de nagyobbik rész 2044-ben, illetve 2049-ben. Majdnem harminc év múlva. Tehát nem az van ám, amit itt az emberek nagy része hisz, hogy 110 milliárdot most mindjárt vissza kell fizetni, hanem ezt 29 évre elosztva kell törleszteni.
Karácsonyék tehát jelentős – kétszázmilliárd forintos – tartalékkal vették át 2029-ben a fővárost, majd ennek a pénznek a nagy részét anélkül élték fel, hogy érdemi új beruházásokat, fejlesztéseket indítottak volna. A fővárosi önkormányzatok pénzeszköz-állományát tartalmazó hivatalos adatokat összegezve is látható, hogy miközben a budapesti kerületek anyagi helyzete mindvégig – még a koronavírus-járvány idején is – stabil volt, addig a Fővárosi Önkormányzat 2021. évi előzetes tényadatok szerinti költségvetési egyenlege 62,7 milliárd forint hiányra teljesült. Megállapítható, hogy 2019 és 2021 vége között közel 115 milliárd forinttal csökkent a Fővárosi Önkormányzat pénzeszközállománya, ami 2022-re a 2021 végén lehívott 65 milliárd forint fejlesztési célú hitelkeret nélkül a lélektani százmilliárdos határ alá zuhant volna.
