A tárcavezető ismertette: az Országgyűlésnek hétfőn benyújtandó költségvetési tervezetben 3,7 százalékos hiánycéllal számolnak az idei 4,5 százalék és a tavalyi 6,7 százalék után.
A kormány új gazdasági akciótervében már bejelentett intézkedések a versenyképesség és az exportképesség javítását, valamint a kifektetések dinamizálását szolgálják. A munkáshitel és a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetbe hozását is segítő Demján Sándor program, továbbá a most zajló hároméves bérmegállapodási tárgyalások a vásárlóerő növekedését és a fogyasztás bővülését eredményezhetik - mondta.
A költségvetési tervezetben jövőre 3,4 százalékos GDP bővülést tervez a kormány, amely a 3-6 százalékos sáv felső határához közelíthet a külső körülmények kedvező alakulása esetén. A hazai kereslet további bővülését a már egy éve emelkedő, közel tíz százalékos reálbérek is támogatják - ismertette a tárcavezető.
Varga Mihály jelezte: jövőre nem várhatók mélyreható változások az adózási szabályokban.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a magyar gazdaság adózási versenyképesség szempontjából a washingtoni Tax Foundation rangsorában a hetedik helyen áll.
A pénzügyminiszter az üzleti szektor elmúlt időszakbeli teljesítményét "impresszívnek" nevezte. Megjegyezte: tíz éve a Figyelő Top 200 listába kerüléshez 35 milliárd forintos árbevételre volt szükség, ami mostanra 90 milliárd forintra nőtt, ez pedig reálértéken is 50 százalékos növekedés.
Kitért arra, hogy a 2010-es évtized azért válhatott Magyarország egyik legsikeresebb gazdasági korszakává, mert a nemzeti kormány a belgazdaságban az együttműködésre, a külgazdaságban pedig a kapcsolódásra alapozta a döntéseit.
A tíz évvel ezelőtti keleti nyitás politikájának köszönhetjük a mai rekordértékű működőtőke-beáramlást, a hatéves bérmegállapodás pedig megalapozta azokat az adó- és járulékcsökkentéseket, amelyek a hazai vállalkozásokat versenyképessé teszik - fűzte hozzá.
