Ukrajna gyorsított csatlakozása precedens nélküli lenne

Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz az elmúlt időszak egyik meghatározó kérdésévé vált az európai politikában. A folyamattal és a mögöttes szándékokkal kapcsolatban sok aggály merült fel, leginkább a magyar kormány részéről. Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint ezekben az aggodalmakban több más ország osztozik, azonban hazánkkal ellentétben ezt nem fejezik ki nyíltan.

Precedens nélküli lenne a gyorsított csatlakozás

Szijjártó Péter beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna uniós integrációját az Európai Bizottság politikai úton próbálja gyorsítani. 

Ezzel kapcsolatban Szilágyi Mátyás úgy fogalmazott:

A szakértő hangsúlyozta, hogy az uniós csatlakozási folyamat mindig alapos, fejezetekre bontott tárgyalási rendben zajlik:

Az uniós törekvések szerinte példa nélküliek a kérdést illetően.

– fogalmazott.

Magyarország mondja ki azt, amit mások gondolnak

Bár az uniós intézményekben jelenleg csak Magyarország áll ki nyíltan a gyorsított csatlakozás ellen, Szilágyi Mátyás szerint ezzel az állásponttal hazánk nincs egyedül, azonban mások nem mernek nyíltan állást foglalni a kérdésben.

– szögezte le a szakértő.

– tette hozzá. A gazdasági érdekellentétek már korábban is megmutatkoztak.

– emlékeztetett. Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában „rendkívül kemény, kőkemény gazdatiltakozásokat” váltott ki, mivel kiderült, hogy „nemcsak tranzitról volt szó, hanem helyi, azonnali értékesítésről is”. Szilágyi szerint ez már előjele volt annak, hogy az EU belső piacai nincsenek felkészülve egy ilyen, minőségében bizonytalan és mennyiségében is jelentős agrárbeáramlásra.

– figyelmeztetett.

Ukrajna még közelében sincs a csatlakozási feltételeknek

Szilágyi Mátyás szerint jelenleg nemcsak politikai, hanem jogi és gazdasági értelemben sincs realitása Ukrajna gyorsított csatlakozásának.

– fogalmazott.

– jegyezte meg. A politikai támogatottság hátterében szerinte részben ideológiai, részben gazdasági motivációk állnak.

– hívta fel a figyelmet Szilágyi Mátyás.

– mondta.

Trump békepolitikája áttörést hozhat

Arra a kérdésre, hogy Donald Trump békepárti álláspontja okozhat-e fordulatot Európában, Szilágyi így válaszolt:

Hozzátette ugyanakkor, hogy az európai szövetségesek részéről megnyilvánuló szándék a háború elnyújtására természetesen gátolja ennek az új irányvonalnak a megvalósulását. Szerinte a hadiipari potenciál és az újraélesztett ipari kapacitások ugyan indokoltak lehetnek, de a béke az első számú érdek, és a gazdaság is csak békés környezetben tud fejlődni.

A kisebbségi jogok kérdése kulcstényező

Szijjártó Péter a CES-konferencián a kárpátaljai magyarság helyzetét is megemlítette. A kutató szerint van esély a javulásra, de ehhez komoly feltételek teljesítése szükséges.

– mondta.

– fogalmazott. Ebből szerinte csak úgy lehet kikerülni, ha megszűnik a hadiállapot, és elindul egy folyamat a teljes körű jogállamiság visszaállítása felé. A kárpátaljai magyarság jogainak teljes körű visszaállítását is szorgalmazta:

Pozitív példaként említette, hogy az elmúlt héten sikerült megnyitni a Nagypalád–Nagyhódos határátkelőt, és remélhetőleg beindul a Beregszász–Budapest vasútvonal is. Hangsúlyozta, hogy ezekkel párhuzamosan kell visszaállítani a kisebbségi jogokat, amelyek elengedhetetlen feltételei a csatlakozási folyamatnak. Hozzátette, hogy Magyarországnak és a kárpátaljai magyar kisebbségnek is érdeke, hogy Ukrajna felzárkózzon az uniós normákhoz.

– fogalmazott. Ennek a folyamatnak a része az is, hogy Ukrajna teljesítse az EU nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos elvárásait.

– zárta gondolatait Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Forrás: Magyar Nemzet / Nyitókép: Tények archív