Így e program valóban hiánypótló az egyedülálló fiatalok életkezdése szempontjából, de akár a házastársak második közös otthonának megvásárlásában is segíthet, hiszen az első lakás kritériuma szempontjából nem számít az 50 százalékos tulajdonrész.
A kizárólag a keresletélénkítésre fókuszáló elemzések azonban figyelmen kívül hagyják a társadalompolitikai intézkedés összes paraméterét, és csak a 3 százalékos lakáshitel hatását veszik figyelembe. Ez szakmailag megalapozatlan és téves következtetésekre vezethet - írja a lap.
A kormány egy tudatosan felépített, komplex, „kettős féknek” is nevezhető rendszerrel előzi meg az inflációs kockázatokat, ami egyszerre tartja kordában a keresletet és ösztönzi a kínálat bővülését. Íme részletesen, hogyan működik ez a nyolc pontból álló koherens védelmi mechanizmus.
Az első fék: a kereslet szűrése és a spekuláció kizárása
A kormányzat az Otthon Start programba hat olyan korlátot épített, amelynek célja a kereslet finomhangolása, a spekulatív vásárlások kiszűrése és a piaci roham megelőzése.
1. Abszolút értékkorlát: a programból csak olyan ingatlan finanszírozható, amelynek az értéke lakás esetén nem haladja meg a 100 millió, családi ház esetén a 150 millió forintot. Ez a plafon hatékonyan zárja ki a legdrágább prémiumszegmenst a támogatásból, biztosítva, hogy a források ne a luxuspiacot fűtsék, hanem a valódi otthonteremtőket segítsék a számukra elérhető kategóriában.
2. Négyzetméterár-limit: a bruttó 1,5 millió forintos négyzetméterenkénti felső határ a belvárosi és az új építésű luxusprojektek jelentős részét szintén kiszűri. Ez a korlát védi a vidéki piacot, és megakadályozza, hogy az eladók a támogatás hírére irreális mértékben emeljék az áraikat. A korlát ráadásul proaktív árplafonként is működik: a piaci trendek alapján a budapesti és a nagyvárosi átlagos négyzetméterárak 1-2 éven belül meghaladták volna a 1,5 millió forintot; a kormány ezzel a lépéssel tudatosan szabott gátat ennek a természetes drágulásnak a támogatott szegmensben. Az intézkedés célja tehát nem egy passzív korlátozás, hanem a vásárlók tudatos védelme a nem kívánt piaci mechanizmusokkal szemben, amely a támogatott szegmensben lefojtja a túlzott drágulást.
3. Elidegenítési és terhelési tilalom: a hitelfelvétellel az állam 5 évre elidegenítési és terhelési tilalmat jegyez be az ingatlanra. Ez a lépés gyakorlatilag „lefagyasztja” a rövid távú spekulációt, hiszen lehetetlenné teszi az ingatlan haszonszerzési célú gyors továbbértékesítését.
4. Időbeli kiegyenlítés (nyílt végű program): a szeptember 1-jei indulás után a programnak nincs záró határideje. Ez az elem megakadályozza egy hirtelen, mindent elsöprő keresleti roham kialakulását. Így a vásárlási szándékok időben eloszlanak, ami lehetővé teszi a piac számára a fokozatos alkalmazkodást a megnövekedett érdeklődéshez.
5. Szigorú jogkövetkezmények: a szabályok kijátszása nem kifizetődő. Aki jogosulatlanul veszi igénybe a támogatást, annak a teljes kamattámogatást a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal megemelt mértékével növelten vissza kell fizetnie. Mivel a program a jogosultságot nyilatkozati alapon, az állampolgári bizalomra építve kezeli, a kormány zéró toleranciát hirdet a visszaélésekkel szemben. A szabályok kijátszása nem csupán pénzügyileg nem kifizetődő, de a valótlan adatszolgáltatás büntetőjogi következményekkel is jár. Ez távol tartja a próbálkozókat és biztosítja a program tiszta működését.
A második fék: a kínálat felpörgetése az élénkülő kereslet mellé
A keresleti oldal szabályozása csak az érem egyik oldala. A kormány további három fontos intézkedéssel a kínálati oldalt is felpörgeti, hogy az új otthonok építése tartani tudja a lépést az igényekkel.
Gyorsabb és kiszámíthatóbb engedélyezés: a szabályok átláthatóságának javítása érdekében a kormány több építésügyi jogszabályt módosított 2024 októberétől. Az építtetők terheinek csökkentése érdekében az építési engedélyezési határidő 25 napra (szakkérdés bevonásával 35 napra) rövidül, ami a fejlesztők számára gyorsabb és kiszámíthatóbb folyamatot jelent, felgyorsítva a lakások piacra kerülését.
Új építésű lakások 5 százalékos áfájának meghosszabbítása: a kormány 2026 végéig meghosszabbította az új építésű lakások (150 négyzetméterig) és házak (300 négyzetméterig) vásárlására vonatkozó 5 százalékos áfakedvezményt. Az eddig a határidőig engedélyezett és bejelentett projektek esetében egészen 2030-ig alkalmazható a kedvezmény, ami jelentős és kiszámítható ösztönzőt ad az építőiparnak.
300 milliárd forintos lakhatási tőkeprogram: ezáltal a piaci forrásokat bevonva mintegy 1000 milliárd forintnyi beruházás indulhat el. A program célja, hogy a következő öt évben legalább 30 ezer megfizethető lakás épüljön, közvetlenül enyhítve a kínálati szűkösséget, megakadályozva a kereslet erősödéséből adódó áremelkedést.
+1 Bár nem kormányzati intézkedés, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a korábban „beragadt” ingatlankínálat piacra kerülését: a program nemcsak az új építéseket ösztönzi, hanem a használt lakások piacát is mobilizálja. Az elmúlt hónapokban jelentős lassulás volt tapasztalható az ingatlanpiacon, ami számos eladót a kivárásra sarkallt. A megnövekedett, hitelképes kereslet piacra vonzza azokat a „beragadt” tulajdonosokat, akik az elmúlt években a bizonytalan piaci helyzet miatt hezitáltak az eladással. Becslések szerint ez akár 8-10 ezer további lakás megjelenését is jelentheti a kínálati oldalon, ami azonnali, hatékony fékként működik az áremelkedéssel szemben.
