Kiemelte: keressük az alternatív megoldásokat, de például ahhoz, hogy gázt szállíthassunk Azerbajdzsánból, számos infrastrukturális fejlesztés szükséges Európa délkeleti részén.
Kapcsolatba léptünk az Európai Bizottsággal a román, a bolgár, a görög és a török kollégákkal együtt annak érdekében, hogy finanszírozást biztosítsunk az ilyen projektekre. Nem valósult meg valós elkötelezettség az Európai Bizottság részéről eddig.
Felvettük a kapcsolatot a lengyelekkel is, mivel kibővítik a kapacitásaikat az LNG terén, tehát ha több LNG érkezik Lengyelországba, akkor onnan is tudunk vásárolni, de mindez 3-4 éven belül fog megtörténni. A kérdés az, hogyan biztosítjuk az ország biztonságos energiaellátását most, ma és holnap.
Ameddig nincs fizikai esély számunkra arra, hogy kiváltsuk azokat a szállítási útvonalakat, amelyeken keresztül energiahordozókat szállítunk az országba, nem adhatjuk fel ezt az együttműködést. Amíg senki nem tud választ adni nekem arra, hogy milyen egyéb útvonalak és milyen egyéb források szolgálják az energiaellátásunk biztonságát, addig nem térhetünk el ezektől a megállapodásoktól.
Az ukrán élelmiszerimport blokkolására vonatkozó kérdésre Szijjártó Péter kifejtette: nem mi vagyunk az egyedüliek és az elsők, akik ilyen döntést hoztak.
A megállapodásunk célja az volt, hogy Ukrajnát támogassuk az onnan kiinduló gabona és egyéb élelmiszerek exportjában a világ azon részeire, ahol az ukrán export hiánya élelmiszerhiányt okozhat. Ez volt az eredeti célkitűzés.
Több mint 3 millió dollárt adományoztunk erre a célra, amikor Ukrajna elnöke ezt kérte és megnyitottuk a tranzitútvonalakat Magyarországon keresztül. De az exportált gabona és élelmiszer egyszerűen beszorult Közép-Európában. Nem ez volt a megállapodás, nem ez volt a cél és nem ebben állapodtunk meg.
A gabona és egyéb élelmiszerek, amelyek elárasztották Közép-Európát, különösen Magyarországot, óriási nehézségeket okoztak a magyar mezőgazdaságnak és a magyar gazdáknak.
Forrás: MTI
