Az Európai Uniónak jelenleg nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a térségbeli államoknak a közösségre, ráadásul Magyarország számára nemzetbiztonsági kérdés a bővítési folyamat felgyorsítása - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.
A tárcavezető a Budapest Balkans Forum keretein belül rendezett panelbeszélgetésen úgy vélekedett, hogy az Európai Unió egyre rosszabb formában van, aminek számos különböző oka van, és az egyik épp a bővítési folyamat kudarca.
Felszólalásában rámutatott, hogy utoljára Horvátország csatlakozott, körülbelül tíz éve, és 1973 óta ez a leghosszabb idő, ami eltelt új ország belépése nélkül, ráadásul a közösség közben el is veszítette egyik tagját az Egyesült Királyság távozásával.
"Minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk. És minél kevesebben vagyunk, annál gyengébbek vagyunk" - szögezte le, sérelmezve, hogy ennek ellenére a gyors bővítési folyamat támogatói egyelőre nincsenek többségben a blokkon belül.
Aláhúzta: aki a bővítés ellen van, az gyengíti az Európai Uniót, ráadásul számos ország képmutatóan jár el, minthogy a tagjelöltek jelenlétében, a nyilvánosság előtt mindenki támogatólag nyilatkozik, de ezzel párhuzamosan mindenféle akadályokat gördítenek a folyamat elé, ami teljességgel elfogadhatatlan.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az EU-nak jelenleg nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a térség államainak a közösségre.
Kitért arra is, hogy Magyarország számára a bővítés felgyorsítása egyenesen nemzetbiztonsági kérdés, miután a nemzetközi közösség eddig nem volt képes az illegális bevándorlás kiváltó okainak kezelésére, így nagy a további migrációs hullámok veszélye, és a Nyugat-Balkán hatékony együttműködése nélkül Európa nem tud megbirkózni az erősödő nyomással.
"Ha a nyugat-balkáni országok nem működnek velünk együtt a migránsáradat megállításában, akkor nagyon nehéz helyzetben leszünk" - fogalmazott.
Valamint leszögezte, hogy a bővítési folyamat felgyorsításának nincs semmilyen valódi jogi akadálya, pusztán a politikai akarat hiányáról van szó. Ezért - mint kiemelte - Közép-Európának folyamatosan nyomást kell gyakorolnia a mesterséges gátak lebontása érdekében.
A miniszter érintette az ukrajnai háború témáját is, s az eszkaláció veszélyére figyelmeztetett, aláhúzva, hogy ez a közvetlen szomszédságban kezdődne, nem több száz vagy ezer kilométerre, márpedig ezt el kell kerülni mindenképpen.
Ennek és az emberéletek megmentésének egyetlen módja a mielőbbi béketeremtés, viszont amikor a kormány képviselői ennek fontosságáról beszél,nek akkor rögtön "az oroszok kémjének" vagy "a Kreml propagandistájának" nevezik őket Európában - jelentette ki.
Hangsúlyozta: félrevezető a transzatlanti nyomásgyakorlás, ebből a buborékból kilépve ugyanis jóval erősebb a békeretorika, a világ országainak többsége a diplomáciai rendezés pártján áll, s remélhetőleg ennek nyomán minél előbb sikerül tető alá hozni a tűzszünetet és megindítani a béketárgyalásokat. Illetve rámutatott, hogy az ukrajnai háború újabb ok lehet az EU-bővítési folyamat felgyorsítására.
"Az Európai Uniónak most erőt kell gyűjtenie, mert a háború gyengít bennünket, ezt pedig a bővítés útján tehetjük meg" - közölte.
Olta Xhacka albán külügyminiszter először is köszönetet mondott Magyarországnak a bővítési folyamat szilárd támogatásáért és a kiváló partneri kapcsolatért, illetve úgy vélekedett, hogy az EU részéről már hosszú ideje hiányzik a stratégiai gondolkodás a Nyugat-Balkánt illetően, ami eléggé problematikus.
Jó hírnek nevezte azonban, hogy a jelek szerint Ukrajna Oroszország általi megszállása óta az EU is kezd felébredni, és kezdi felismerni a térség fontosságát, így remélhetőleg hamarosan megszületik a hiteles integrációs perspektíva, miután a helyzet mára nagyon átpolitizálttá vált és a szereplők túszává váltak különböző történelmi kérdéseknek is.
Mint közölte, a háború lehetőséget ad arra, hogy az EU aktualizálja a helyzetértékelését, és felismerje végre, hogy Európa biztonsága nem választható el a Nyugat-Balkán biztonságától.
"Sajnos egy háború kellett ahhoz, hogy az Európai Unió magához térjen" - fogalmazott. Bujar Osmani észak-macedón külügyminiszter arról beszélt, hogy országa már 2001-ben megkezdte az integráció útját, ám azóta is szinte egy helyben toporog.
A Nyugat-Balkán egyfajta sziget, amelyet EU-tagállamok vesznek körbe, kisebb Romániánál, mindössze 15 milliós lakossággal és a közösség bruttó hazai termékének (GDP) nagyjából mindössze egy százalékát kitevő gazdasági teljesítménnyel - közölte.
Szavai szerint a térség így az EU-nak "nem is a hátsó udvara, hanem a tornáca", és amíg nem veszik fel a régió államait, addig lyuk fog tátongani a közösségen, addig nem lesz befejezett a projekt.
Rámutatott, hogy a nyugat-balkáni térség rendkívül hosszú utat tett meg a háborús lövészárkoktól a közös regionális piac építését célzó erőfeszítésekig, és ennek fő hajtóereje mindig az EU-integráció reménye volt, ez segített az ellentétek feloldásában, a reformokban.
"Ez az erő a hitelességtől függ. Ahogy gyengül a hitelesség, úgy gyengül ez a fajta hajtóerő is" - tudatta, és hozzátette, hogy ennek következményei láthatók a régiós feszültségek kiéleződésében is.
Végül azt üzente, hogy az Európai Unióban bízhat az érintett országok elkötelezettségében, még annak ellenére is, hogy időnként van bennük némi frusztráció a folyamat lassúság miatt.
Ivica Dacic, a szerb diplomácia vezetője sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy szerinte állandóan változnak az EU-csatlakozási feltételek, így egyfajta "mozgó célpontról" van szó.
Emlékeztetett rá egyebek mellett, hogy Észak-Macedónia az elvárásoknak megfelelően megváltoztatta még az állam nevét is, és mégsem történt jelentős előrelépés azóta sem.Semmi nem következik a különböző egyezmények aláírásából, olyan mintha szalvétákat írnának alá - mondta, kétségbe vonva az Európai Unió hitelességét és szavahihetőségét.
Továbbá azt a kérdést tette fel, hogy tényleg valamilyen problémára lenne-e szükség a régióban ahhoz, hogy elég érdekessé váljanak az EU számára.
Forrás: MTI / Fotók: Szijjártó Péter/Facebook
