Szijjártó: nem üzent az amerikai elnök Magyarországnak az orosz kőolajvásárlások ügyében

A minisztérium tájékoztatása szerint a tárcavezető a Harcosok Órája című műsorban kifejtette, hogy a sajtóban terjedő hírekkel ellentétben Donald Trump amerikai elnök nem szólította fel Magyarországot arra, hogy szüntesse be az orosz kőolaj vásárlását. "Természetesen nem volt ilyen üzenet, még közel hasonló sem" - szögezte le.

"Ugye arról van szó, hogy Európában a háborúpárti brüsszelita politikusok megpróbálják az utolsó energiaegyüttműködési szálakat is elvágni Európa és Oroszország között. Ugye ennek legfőbb vesztese Európa. (…) Európa gazdaságilag elkezdett gyengülni, aminek az egyik fő oka az, hogy az elmúlt években az európai gazdasági növekedés modelljét kinyírták" - figyelmeztetett.

Majd aláhúzta, hogy két csoportja van az európai államoknak: az egyikbe azok tartoznak, akik gyalázzák az oroszokat és azokat is, akik tőlük kőolajat vesznek, miközben titokban, ázsiai közvetítőkön keresztül maguk is ugyanezt teszik, míg a másikba Magyarország és Szlovákia tartozik, akik nyíltan, nem titokban, az infrastruktúra által meghatározottan módon veszik az orosz kőolajat.

Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy Magyarországra két kőolajvezeték jön be, az egyik Oroszország, a másik Horvátország felől, utóbbinak azonban kisebb a kapacitása, mint hazánk és Szlovákia együttes igénye, azaz egyedül azzal fizikailag nem lenne lehetséges a két ország ellátása.

"Tehát Magyarország az infrastruktúrából, a fizikai valóságból fakadóan csak akkor tud biztonságosan üzemelni energia szempontjából, hogyha a Barátság kőolajvezeték működik. A Horvátországból érkező vezeték remek kiegészítő vezeték, de önmagában nem képes ellátni Magyarországot és Szlovákiát" - jegyezte meg.

"Szerintem sem politikai, sem morális, sem jogi elv nem vonultatható fel, ami alapján jogos vagy elfogadható lenne két ország háborújának vesztesévé tenni egy harmadik országot" - tette hozzá.

Szijjártó Péter érintette azt az előző napi hírt is, amelynek értelmében az ukrán hadsereg megint kilőtte a Barátság kőolajvezeztéket, ez azonban szavai szerint nem volt igaz, ugyanis a támadás mindössze egy úgynevezett termékvezeték ellen irányult Oroszország és Fehéroroszország között.

Ezután rátért az Oroszországgal szembeni szankciók esetleges további amerikai szigorítására, és hazánk szempontjából rossz hírnek nevezett minden olyan lépést, amely a háborús eszkaláció irányába mutat, és jó hírnek minden olyat, amely a béke irányába mutat, és úgy vélekedett, hogy sajnos az előbbiekből volt több az utóbbi napokban.

Sérelmezte, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottsága elnöke a napokban arról nyilatkozott, hogy a közösség békefenntartók bevetését tervezi Ukrajnában, miközben ő továbbra sem egy Európai Egyesült Államok vezetője, így közös hadsereg sem létezik, amelyet "kénye-kedve szerint küldözgethet ide meg oda".

"Ugye von der Leyen (…) energiavásárlásokat ígér az amerikai elnöknek, miközben az Európai Bizottság nem tud energiát venni, beruházásokat ígér az amerikai elnöknek, miközben az Európai Bizottság nem tud beruházásokat végrehajtani, katonákat ígér, miközben az Európai Uniónak nincs hadserege, tehát teljes ilyen, hogy is mondjam, birodalmi agymenése van von der Leyen asszonynak, és ez nagyon káros Európára nézve" - sorolta.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna felvételével behoznák a háborút az Európai Unióba, márpedig Magyarország ezt határozottan ellenzi.

"Ha egy brüsszeli bábkormányt ültetnek mondjuk jövőre Budapestre, akkor az nyilván (…) belemenne egy ilyen tervbe, belemenne abba, hogy Ukrajnát be kell hozni az Európai Unióba, belemenne abba, hogy katonákat kell küldeni, köztük magyarokat is Ukrajnába, belemenne abba, hogy Magyarországot is szépen belevigyék a háborúba. Ha mi kormányzunk, ez nyilvánvalóan lehetetlen" - jelentette ki.

Végezetül pedig hozzátette, hogy az európai országokat és Magyarországot is minden létező eszközzel próbálják már évek óta belerángatni ebbe a háborúra.

"És ezért nagyon fontos, (…) hogy milyen kimenetele lesz jövőre a parlamenti választásnak, mert mi itt vagyunk Ukrajna szomszédságában. Ha a kérdés, hogy kit a legegyszerűbb belerángatni egy háborúba, akkor nyilván a földrajzi közelség ott számít, s ezért nekünk folyamatosan küzdenünk kell az ellen, hogy minket belerángassanak a háborúba" - összegzett.

MTI