Szijjártó: ma is az 1848-as hősök céljaiért kell küzdeni: a békéért, a szabadságért, az egyetértésért

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a város díszpolgári címének átvételét követően elmondott beszédében büszkeségét és háláját fejezte ki a kitüntetésért, és arról számolt be, hogy húsz éve él a családjával Dunakeszin, amely szavai szerint ez idő alatt elképesztő látványos fejlődésen ment keresztül.

"Büszke vagyok arra is, hogy pont erre a húsz évre esett az, hogy a járműjavító a világ járműgyártásának térképére léphetett fel azzal, hogy ma már dunakeszis kezeknek köszönhetően Afrika legnépesebb országának vasúthálózatán futnak közmegelégedésre az itt gyártott vasúti kocsik" - mondta. "Büszke vagyok arra, hogy ez alatt a húsz esztendő alatt két rekorder iskolaberuházást hajthattunk végre ebben a városban" - tette hozzá.

"És örülünk annak is természetesen, hogy Magyarország egyik legmodernebb sportuszodája itt épül Dunakeszin, mint ahogy büszkeséggel tölthet el mindannyiunkat az, hogy az elmúlt rövid időszakban 22 milliárd forintnyi nagyvállalati beruházás érkezett Dunakeszire az elektronika, az élelmiszeripar, a járműipar és a logisztika terén is" - folytatta.

"És köszönöm önöknek azt a megtiszteltetést is, hogy ezt a kitüntetést éppen a nemzeti ünnepünkön vehetem át, akkor, amikor a magyarok - éljenek a világ bármely pontján, Sydneytől Buenos Aires-en és Washingtonon keresztül Marosvásárhelyig - ma összegyűlnek, és minden egyes szempár a történelmi atlaszokban, a térképeken Magyarországra vetül" - jelentette ki.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy Magyarország történelme igen viharos, aminek folytán a magyarok szétszóródtak a világban.

"Mi azonban, amikor a hazánkról gondolkozunk, meg a hazánkra tekintünk, akkor nem egy történelmi atlaszból kinézett képet, nem egy térképet látunk, hanem a saját hazánkat, és mivel mi itt születtünk, itt élünk, itt tanultunk, itt nevelünk gyereket, ezért mi felelősséggel tartozunk és felelősséget is érzünk ezért az országért, és ezért az úgy igazságos, hogy mi magunk dönthessünk arról, hogy ez az ország hogy nézzen ki, kik éljenek itt" - hangsúlyozta.

"És ez egy olyan alapfeltétel, amelyet soha semmilyen körülmények között nem adhatunk fel, és ezt 1848 hősei is pontosan így gondolták, és 177 évvel később pontosan így gondoljuk mi is" - húzta alá.

"177 évvel ezelőtt a hősök úgy fogalmaztak, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés (…) És az 1848-as forradalmároknak és az őket követő szabadságharcosoknak köszönhetjük azt, hogy ma mi az ő álmaikat élhetjük" - emelte ki.

"A mi feladatunk az, hogy az ő álmaikat ne engedjük a semmibe veszni. Ezért nekünk is ugyanezekért a célokért kell küzdeni, a békéért, a szabadságért és az egyetértésért. És még akkor is, hogyha ez a küzdelem sok esetben fáradságosnak, ha sok esetben akár emberfelettinek is tűnik, sőt adott esetben még akár reménytelen, lehetetlen küldetésnek is tűnhet, látva a túlerőt, de soha nem adhatjuk fel" fűzte hozzá.

A miniszter Széchenyi István szavait idézve fontosnak nevezte a múlt tiszteletét ahhoz, hogy érteni lehessen a jelent, és munkálkodni lehessen a jövőn. "És nekünk ma is így kell küzdenünk a jövőért, így kell küzdenünk a békéért, hogy a béke visszaköltözzön ide Közép-Európába, hogy érjen véget hosszú évek értelmetlen öldöklése, és senki ne gátolja a békéhez vezető folyamatokat" - fogalmazott.

"És küzdenünk kell a szabadságunkért is, azért, hogy mi magunk dönthessünk a saját sorsunkról, és küzdeni kell az egyetértésért is, hogy akár több ezer éves igazságok ne kérdőjeleződhessenek meg" - szögezte le.

MTI