Szijjártó: az elmúlt évek súlyos kihívásai során a magyar külpolitika mindig a jó válaszokat találta meg

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar külpolitika magyar és szuverén, kizárólagos célját a nemzeti érdek érvényesítése határozza meg, sokszor túlerővel szemben. Emellett észszerű, pragmatikus, racionális külpolitika, vagyis olyan célokat tűz ki maga elé, amelyek teljesítése a magyar emberek számára pozitív hatásokkal jár, ezért van erős külgazdasági fókusza - jegyezte meg.

Hozzátette, a magyar külpolitika minden irányba nyitott, barátokat és együttműködő partnereket kíván gyűjteni, akik a kölcsönös tiszteletet tartják külpolitikájuk alapjának. Nem keresi a konfliktusokat, de nem is fél felvállalni azokat - összegzett.

Most, a veszélyek korában ennek a külpolitikai felfogásnak még nagyobb jelentősége van - jelezte, felidézve, hogy az elmúlt öt évben három válsághelyzettel kellett szembenézni, és ezekre olyan válaszokat találni, amelyek lehetővé tették, hogy az ország még erősebben kerüljön ki.

Megoldást kellett találni a világjárványra, de nem ültünk ölbe tett kézzel, nézve, hogyan halnak meg a magyar emberek az Európai Bizottság elfuserált vakcinabeszerzése miatt - mondta.

Kiemelte azt is, hogy a járványhelyzet gazdasági kezelése is sikeres volt: Magyarországon a világjárvány után több embernek volt munkahelye, mint előtte.

Elmondása szerint ugyanígy kizárólag a nemzeti érdeket vették figyelembe akkor, amikor a szomszédban dúló háború idején nem adták fel az együttműködést Oroszországgal, biztosítva Magyarország biztonságos energiaellátását.

Eközben szomszédos országként sikerült kimaradni a háborúból, a magyarok pedig egyetlen olyan döntést sem hoztak, amely hozzájárult volna a halottak számának növekedéséhez - emelte ki.

Szijjártó Péter kitért a közel-keleti válságra is, melynek során beszámolója szerint minden magyar állampolgárt ki tudtak hozni a Gázai övezetből és három magyar túszt is kiszabadítottak.

Az elmúlt évek súlyos kihívásai során a magyar külpolitika mindig a jó válaszokat találta meg, eközben Brüsszel kudarcot vallott a válságokra történő reagálás során - hangsúlyozta.

Brüsszel ugyanis "elfuserálta" az oltóanyag-beszerzést, az újjáépítési alapot az ígéretekkel ellentétben nem tették mindenki számára hozzáférhetővé, a szomszédban zajló háború továbbterjedésének veszélye pedig elsősorban a felelőtlen nyugat-európai vezetők magatartása miatt állt elő - sorolta.

Hozzátette azt is, hogy a szankciók több kárt okoztak Európának, mint Oroszországnak, az európai gazdaságot "tüdőn lőtte" a háborús infláció, miközben a biztonsági helyzet egyre rosszabb.

Az EU kudarcot vallott minden válsághelyzetben, ezért nem tudják megemészteni azt, hogy Magyarországnak sikeres, patrióta, szuverenista kormánya van, amely a brüsszeli mainstreammel szembe megy - mondta.

A válságokra adott válaszok különbözősége minden európai polgár számára világossá tette, hogy a liberális mainstreamnek van egy sikeresebb alternatívája Magyarországon - közölte, hozzátéve: ezért próbálják Brüsszelből minden eszközzel támadni Magyarországot, a magyar baloldal közreműködésével.

A kommunizmus során is voltak magyar emberek, akik a magyar nemzeti érdekkel ellentétesen léptek fel a birodalmi központokban, ez most is ugyanígy van Brüsszelben - mondta el a külügyminiszter.

Juhász Hajnalka (KDNP) az iránt érdeklődött, Brüsszel ideológiai okokból sújtja-e büntetéssel Magyarországot. Menczer Tamás (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldaliak azért nem a magyar érdeket képviselték, mert külföldről erre kaptak megrendelést. Ha a baloldal győz az EP-választáson, bevisznek minket a háborúba, úgyhogy a tét óriási - hangsúlyozta.

Koranisz Laokratisz görög nemzetiségi szószóló köszönetet mondott azért, mert Magyarország Cipruson is nagykövetséget nyitott.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő szerint a magyar baloldal aktívan járult hozzá a Magyarországot elítélő politikai határozatok elfogadásához, Deutsch Tamás EP-képviselő pedig arról szólt, hogy az Európai Parlament még szélsőségesebben háború- és szankciópárti, mint az Európai Tanács, és hogy a magyar baloldal képviselői a háborúpárti határozatokat kivétel nélkül megszavazzák az EP-ben.

Szijjártó Péter válaszában elismerte, hogy Brüsszelben megfigyelhető az a tendencia: aki a migrációval, a genderpropagandával, a háborúval szemben fellép, az ne számítson uniós forrásokra.

Beszámolója szerint Brüsszelben már a háború előtt sem volt tág tere a racionális vitának, de azóta a kérdések átpolitizáltsága szintet lépett.

A külügyminiszterek tanácsában általában dogmatikus viták zajlanak, de most már az energiaügyi miniszterek között is, ez pedig megkérdőjelezi, hogy van-e egyáltalán értelme a vitáknak - jelezte Szijjártó Péter.

MTI/Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd