A tavaly év végi felmérés alapján készült elemzés annak járt utána, hogy az uniós polgárok hogyan viszonyulnak Ukrajna felfegyverzésének kérdéséhez az európai közösség, illetve annak tagjai által - közölte a Századvég.
Rámutattak: az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta az európai közbeszédben - a brüsszeli büntetőintézkedések bevezetése és végrehajtása mellett - meghatározó szerephez jut az Ukrajnának történő fegyverszállítás kérdése.
A kutatás alapján megállapítható, hogy 13 európai uniós tagállamban az Ukrajna felfegyverzését ellenzők aránya meghaladja a lépést támogatók hányadát, ebből kilenc tagországban a válaszadók több mint fele utasítja el a fegyvervásárlást: többek között a magyarok 80 százaléka, a görögök 69 százaléka, az osztrákok 62 százaléka és a csehek 57 százaléka ellenzi azt, hogy az Európai Unió és tagállamai fegyvervásárlással támogassák Ukrajnát - emelte ki a Századvég.
Hangsúlyozták, hogy Csehországban a megkérdezettek több mint fele (57 százaléka) ellenzi az európai fegyvervásárlást Kijev számára, a cseh kormány mégis jelentős fegyverszállítmányokat küldött Ukrajnának. Németországban az Ukrajna felfegyverzését ellenzők tábora (49 százalék) öt százalékponttal meghaladja a lépést támogatókét (44 százalék), ugyanakkor Olaf Scholz német kancellár január végén úgy döntött, hogy Berlin 14 harckocsit szállít Ukrajnának - tette hozzá a Századvég.
Úgy összegeztek: "több európai uniós tagállamban a politikai elit döntései az orosz-ukrán háborúval összefüggésben nem találkoznak az országuk lakosságának elvárásaival".
A Fidesz a békét és a nyugalmat képviseli. „Tessék választani!” – írta a miniszterelnök.
