Semjén Zsolt: a célunk nemcsak a kiegyezés, hanem a kiengesztelődés és a lehető legszorosabb együttműködés az utódállamokkal

A miniszterelnök-helyettes a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen közölte: a magyar kormány a többi utódállammal is hasonló viszony kiépítésére törekszik, mint amilyen Szerbiával megvalósult. "A hiba nem Magyarország készülékében van", hogy ez eddig nem sikerült - mondta.

Kárpátalja vonatkozásában közölte: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a kárpátaljai magyarság legitim képviselője, és a magyar kormány nem fogja elfogadni, hogy a KMKSZ-t kiszorítsák a magyar ügyek képviseletéből.

"Soha nem fogunk kiadni senkit Ukrajnának, hogy kivigyék a frontra és meghaljon" - ismertette a magyar kormány ukrajnai menekültekkel kapcsolatos álláspontját.

Rámutatott: a magyar kormány azért is állt ki Sebestyén József mellett, "mert mindannyian lehetünk Sebestyén Józsefek, ha belesodródunk ebbe a háborúba".

Semjén Zsolt közölte: nem Budapest mondja meg a határon túli magyar szervezeteknek, mit tegyenek, az egyes nemzetrészeknek kell kidolgozni a megmaradásukhoz szükséges programokat, amihez támogatást biztosít a magyar állam.

"Magyarország és a magyar kormány abban érdekelt, hogy minél jobb viszonyban legyen az utódállamokkal, (…) a mi kezünk ki van nyújtva minden utódállam felé" - hangsúlyozta. Emlékeztetett, hogy Szerbiával sem volt mindig baráti és bizalmi a viszony, a Milosevic-érárában magyarellenesség, sőt, etnikai tisztogatás volt. Kifejtette: ma a Vajdaságban, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) hála, kulturális autonómia van, amiben meghatározó szerepe volt Pásztor István korábbi VMSZ-elnöknek.

Semjén Zsolt szerint "kiegyezni a politika is tud, de kiengesztelődni, a történelmi sebeken túllépni, nem feladva az emlékezetet, csak a lélek". Ebben az egyházaknak meghatározó szerepe van, a szerb pátriárka is segítette a viszony átalakulását. "Ha ezt meg tudtuk tenni Szerbia vonatkozásában, akkor jelzem az utódállamoknak: nem rajtunk múlik, hogy nincs hasonló viszony minden más utódállammal" - mondta.

A magyarországi őshonos kisebbségekre kitérve közölte: ha egy adott utódállam és Magyarország viszonya harmonikus, úgy igazságos, hogy annak a gyümölcseiből a magyarországi őshonos nemzetiség és az adott utódállam magyarsága is részesüljön. De ha rossz a viszony, annak a terhe semmilyen módon nem áramolhat át a magyarországi őshonos nemzetiségre - tette hozzá.

Közölte: a magyar kormány minden támogatást megad a magyarországi ukrán kisebbségnek, mert tagjainak nincs semmi felelőssége abban, hogy a két ország közötti viszony "olyan, amilyen".

Kárpátalja vonatkozásában kijelentette: "Kijevben csinálhatnak, amit akarnak", a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a kárpátaljai magyarság legitim képviselője.

Mint mondta, Ukrajnában "álmagyar szervezeteket hoznak létre", legitimitás nélküli bizottságokat, "ahova álmagyarokat tesznek", magyar nemzetiségű ukrán ügynököket, akik "az ukrán szekeret tolják a magyar üggyel szemben". Kifejtette: a magyar kormány számára a legitim magyar szervezet a KMKSZ, amit nem Budapest döntött el, hanem a kárpátaljai magyar választók.

Aláhúzta, hogy a magyar kormány minden támogatást megad Kárpátaljának, és óriási eredménynek nevezte, hogy egyetlen magyar iskolát sem kellett bezárni, minden magyar intézmény működik.

Semjén Zsolt szerint az, hogy sok kárpátaljai magyar életben maradt és nem halt meg "egy olyan háborúban, amihez semmi közünk", a külhoni magyarokra is kiterjesztett magyar állampolgárságnak köszönhető, hiszen mivel volt magyar állampolgárságuk, Magyarországra tudtak menekülni.

Hozzátette: mindenki, aki Ukrajnából Magyarországra menekül, bármilyen nemzetiségű is legyen, biztonságban van.

Közölte: a magyarság és az emberiség érdeke az, hogy az orosz-ukrán háború ne váljon orosz-NATO-háborúvá, mert annak a vége világháború, majd atomháború lenne, ami az emberiség végét is jelentené.

Semjén Zsolt kitért a magyar állampolgárság kérdésére is, elmondva: személyes életcélja volt az állampolgárság megadása a külhoni magyarságnak, mivel erdélyi édesanyja révén tudja "mit jelent, ha száz éven keresztül bozgoroznak" (a románok által az erdélyi magyarokra használt becsmérlő kifejezés jelentése: hazátlan).

"Több mint 1,2 millió nemzettársunk vált honfi- és polgártársunkká" - mondta, hozzátéve, hogy mindenkinek ugyanazok a jogai, a szavazati jogot is beleértve. Hozzátette: a Fidesz-KDNP-nek többször is a külhoni magyarok szavazatával lett meg a kétharmada, amiért köszönetet mondott a külhoni magyaroknak.

MTI