Rémisztő felvétel: még a Zsidó Kiválóságok Házában is „hullámot vetett vesetájon” Ruszin-Szendi Romulusz zakója

A Mandiner olvasói hívták fel rá a figyelmet, hogy újabb, finoman fogalmazva is gyanús videó került elő a Tisza Párt kulcsfigurájáról, Ruszin-Szendi Romuluszról. A volt vezérkari főnök a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Házában tartott előadást néhány hónappal ezelőtt, egyértelműen civileknek, a zakója pedig furcsán dudorodik a felvételek alapján – pont úgy, mint az a vesetájon hullámot vetett dzseki, amelyről utóbb kiderült, hogy lőfegyvert rejt, Ruszin-Szendi ugyanis azzal jelent meg egy lakossági fórumon, amin csak a Tisza Párt szimpatizánsai voltak jelen.

A rendszerváltás óta nem fordult elő ilyen eset

A botrány a szeghalmi fórummal indult: a Tisza Párt a Telex megkeresésére előbb még azt írta, nem foglalkozik az „aljas és hazug propagandával”, végül azonban a volt katona és Magyar Péter is elismerte, hogy Ruszin-Szendi éles lőfegyverrel mászkál a saját tábora előtt.

Mindez különösen aggasztó egy olyan politikus esetében, aki korábban azzal büszkélkedett, hogy kiképezték, hogyan kell embert ölni, egyszer úgy fogalmazott, „viszket a tenyere”, azt is mondta, „amivel ölni lehet, az valahogy közelebb áll a szívéhez”, nemrég pedig ellökte a Mandiner riporterét, amikor Móna Márk mindössze a munkáját végezte, és kérdezni szeretett volna a Tisza Párt kiszivárgott adóemelési terveiről.

Ruszin-Szendi cselekedetével egy sor törvényt sérthetett meg – ezekről ide kattintva olvashat bővebben –, így nem véletlen, hogy később házkutatást tartottak nála, amelynek során lefoglalták a fegyvert, sőt, később a fegyverviselési engedélyét is visszavonták.

Kósa Lajos, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke a napokban határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlés elnökének „A politikai erőszak terjedése elleni fellépésről” címmel. A dokumentum célja, hogy az Országgyűlés egységesen állást foglaljon a közéletben egyre inkább terjedő erőszak és megfélemlítés ellen.

A javaslat indoklásában Kósa kiemeli:

Magyar Péter rejtegetni kezdte a katonáját

A történtek következményeképpen Szalay-Bobrovniczky Kristóf bejelentette, hogy visszavonja Ruszin-Szendi Romulusz tartalékosi szerződését. A honvédelmi miniszter szerint a Tisza Párt politikusa veszélyes, és méltatlanná vált arra, hogy a Magyar Honvédség katonája legyen, továbbá a havi 1,3 millió forintos juttatásának felülvizsgálatát is kérvényezte.

Azóta Magyar Péter igyekszik rejtegetni az egyik legfőbb szövetségesét, csupán ott jelenik meg, ahol biztosan nem készülhet olyan felvétel, amit nem tudnak ellenőrizni a párt vezetői – Ruszin-Szendi fórumainak sincs nyoma, nem jelenik meg rendszeresen a nyilvánosság előtt, ahogyan azt eddig tette.

Nem ez az első alkalom, hogy Magyar Péter a háttérbe parancsolja a számára kellemetlen politikustársait: így járt Kollár Kinga is, miután az Európai Parlamentben szó szerint ezt mondta: „Csak hogy pár példát hozzak, az RRF-programból 50 kórházban lehetett volna felújítást végezni, amiből nem lett semmi. (…) Ennek van pozitív oldala: a magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. És emiatt én… én… én nagyon pozitív vagyok a ’26-os választásokkal kapcsolatban.”

Arra azért van érkezése a volt vezérkari főnöknek, hogy a sajtó munkatársait és a bíróságot fenyegesse: egy kacsintós smile kíséretében jegyezte meg, hogy most felesleges feljelentéseket tenniük, majd megteszik nyáron, ha hatalomra kerülnek – írta ezt azután, hogy Magyar Péter elveszítette a pert, amit a Tisza kiszivárgott adóemelési terve miatt indított.

Vezérkari főnökként nem Magyarország érdekeit képviselte

Ruszin-Szendi azon kevés Tisza-arc egyike, aki régóta kitart Magyar Péter mellett, és egyelőre a párt elnöke sem hajlandó lemondani róla, pedig a volt katona botrányt botrányra halmoz – nem a fegyverviselési ügye az első, ami még a párt szimpatizánsait is sokkolta.

Szépen haladt a katonai karrierje, egészen a Magyar Honvédség főparancsnokságáig vitte. Aztán hirtelen idő előtt leváltották, megsértődhetett, leszerelt, és beállt Magyar Péter mögé. Azóta rázós ügyek derülnek ki róla.

A volt vezérkari főnököt 2023. április 27-én, két év szolgálat után Novák Katalin köztársasági elnök felmentette tisztségéből. Időközben nyilvánosságra került, hogy a volt katonai vezetőnek Dunakeszin 928 millió forintért építettek/újítottak fel állami pénzből szolgálati villát. (A Honvédség vezetői a törvény szerint szolgálati villára jogosultak, ám a korábbi vezetők lakóépületei legfeljebb hatodába kerültek Ruszin-Szendi házának, ami még az elmúlt időszak ingatlanár-emelkedései mellett is kirívó különbség – a szerk.).

A Tisza Párt szakpolitikusa nem adott magyarázatot arra, hogy miként kerülhetett az épület üvegfelületeire a monogramja és a családi címere. De nem a címer volt az egyetlen nagy értékű beruházás az épületben, hiszen a Ruszin-Szendi által használt villában számos luxuscikk megtalálható volt. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) cáfolta Ruszin-Szendi és a Tisza Párt állításait, miszerint az egykori tábornok nem volt tisztában a szolgálati ingatlanba beszerzett luxusberendezések költségeivel.

Az is kiderült, hogy a volt katonai vezetőn esztétikai célú műtéte(ke)t végeztek a Honvédkórházban. A műtétért Ruszin-Szendi nem fizetett térítési díjat, az egyértelműen nem gyógyászati céllal végzett orvosi beavatkozást költségei közvetlenül az intézményt terhelték. Mivel a 2022. április 14-én történt zsírleszívás idején a Honvédkórház egésze a vezérkari főnök alá tartozott, a történtek a közpénzek jogtalan felhasználásának gyanúja mellett a hatalommal való visszaélés gyanúját is felvetik. 

A kép forrása: Facebook

Ruszin-Szendi villa-ügye, és a kórházi történet jelentősége azonban eltörpülnek a tiszás politikussá avanzsált katona legsúlyosabb botránya mellett.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint ugyanis Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnökként nem Magyarország érdekeit és álláspontját képviselte a NATO ülésein, és előfordult, hogy a „Slava Ukraini!” azaz „Dicsőség Ukrajnának!” mondattal zárta beszédét.

Ruszin-Szendiről azóta elterjedt egy videófelvétel is, ahol ukrán kapcsolataival kérkedett. Ebben úgy fogalmazott, „ha odakerülünk, akkor lesznek telefonszámok.”

A korábbi katonai vezető tehát vélhetően engedély nélkül egyeztetett politikai vezetőkkel, és ez csak később bukott ki, ahogyan az is, hogy nem egyeznek az általa leadott jelentések, a NATO- és EU-vezérkari főnökei előtt elhangzottak, valamint a mandátumának tartalma.

A Honvédelmi Minisztérium vizsgálata emellett azt is megállapította, Ruszin-Szendi Romulusz elhallgatta Magyarország háborúellenes álláspontját, de jelentéseibe mégis beleírta ezeket, miközben a hivatalos hangfelvételek azt támasztják alá, hogy a háborúellenességről vagy Magyarország aggodalmairól nem számolt be, helyette támogatólag állt az ukrajnai háborúhoz.