Évről évre egyre többen dőlnek be a csalóknak.
Én egyszer eladtam a lelkemet. Hogy ezt vissza tudom-e szerezni, nem tudom...
– elcsukló hangon nyilatkozott a Tényeknek egy sümegi asszony, akitől 15 milliót csaltak ki szélhámosok. A nyugdíjas az interneten látott egy hirdetést, amire jelentkezett, a telefonos csaló pedig elkérte a banki adatait. Az asszony megadta, de később meggondolta magát, ekkor viszont már késő volt...
Egy bűnbanda több száz millió forintot lopott el gyanútlan emberektől. A csalók magukat banki ügyintézőnek, bankbiztonsági dolgozónak kiadva netes támadásokat hazudtak, így egy bizonyos Anydesk nevű alkalmazás telepítésére vették rá áldozataikat, amivel átvették az érintettek számítógépe felett az irányítást. Majd a netbanki adatokat megszerezve összesen mintegy 150 millió forintot szereztek meg.
Egy másik elkövető több száz embertől csalt ki milliókat nem létező termékekkel, webáruházakon keresztül. A csaló műszaki cikkeket és kerti szerszámokat árult. Az volt a módszere, hogy trükközött az árakkal, és azt használta ki, hogy a vásárlók olcsóbban szerettek volna hozzájutni egy-egy termékhez. Egy konkrét esetben 200 ezerért tettek fel fotós hirdetést, melynek képeit letöltötte, csinált egy újabb hirdetést, beírta a típusszámot a gépnek, írt róla mit lehet róla tudni, feltöltötte a képet, és feltette a negyedéért. Az áru persze nem érkezett meg az átutalást követően. A férfi már évek óta börtönben ül, azt mondta, mindent megbánt, és szégyelli magát, amiért ártatlan embereket csapott be. Az internetes csaló korábban is követett el bűncselekményt. Falopással kezdte, ezután tért át a netes csalásokra, amiért 9 és fél év börtönre ítélték.
Egy másik esetben is az AnyDesk nevű, távoli hozzáférést biztosító programmal tett szert óriási összegre egy bűnbanda. Százmilliókat csaltak ki az emberektől, több magyart is átvertek. Profi módszerekkel dolgoztak, hamis banki értesítéseket, megtévesztő e-maileket küldtek, és még az áldozatok internetbankos belépési adatait is megszerezték. Sok esetben egy eladására kínált áru hirdetésére jelentkezve vették fel a kapcsolatot az eladókkal. A mit sem sejtő embereknek pedig azt ígérték, hogy segítenek, sőt szállítással együtt lebonyolítják az adásvételt. Így nyerték el a bizalmukat. Tipikusan pénzintézet, különböző szolgáltatók vagy akár a rendőrség nevében jelentkeztek. A bűnszervezet feje egy fiatal ukrán férfi volt, Ausztriában kapták el. A férfinek volt egy magyar társa is, összesen mintegy 330 millió forintot csaltak ki.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterlnöke az elszaporodott ukrán hátterű kibecsalások miatt újabb intézkedéseket helyezett kilátásba, melyekről a szerdai kormányülésen döntenek majd.
Az online és banki csalások számáról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatokat is közölt. A pénzintézet tájékoztatása szerint 2023-ban több mint 18 000 sikeres banki csalást regisztráltak, amelyek összesen több mint 23 milliárd forintnyi kárt okoztak az ügyfeleknek.
A tendencia 2024-ben is folytatódott. A második negyedévben a csalások által okozott kár elérte a 9 milliárd forintot, míg a harmadik negyedévben 4676 sikeres csalás történt – szemben a két évvel korábbi 1616 esettel, ami több mint tízszeres növekedést jelent. Az év utolsó három hónapjában újabb 8,2 milliárd forintos kár realizálódott, ebből közel 2,5 milliárd forint bankkártyás, míg 5,7 milliárd forint elektronikus fizetési tranzakciókhoz kapcsolódott.
A csalók egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, célpontjaik között pedig fiatalok, idősek, magánszemélyek és cégek egyaránt szerepelnek. Különösen veszélyeztetett a 18–29 éves korosztály, akik bár digitálisan magabiztosak, gyakran nem ismerik fel a csalások figyelmeztető jeleit. Az idősebb generációk sem maradnak ki: minden negyedik online csalás áldozata nyugdíjas, akik nem ritkán életük megtakarításait vesztik el.
A leggyakoribb csalástípusok közé tartozik az adathalászat, a telefonos átverés, az online piactereken történő csalások, valamint a hamis banki weboldalak és kuponos csapdák. Az elkövetők leggyakrabban telefonon (44%), valamint SMS-ben és e-mailben (egyaránt 42%) próbálják elérni áldozataikat.
A lakosság közel 60 százaléka már találkozott ilyen típusú csalási kísérlettel, és minden hatodik ember tényleges anyagi kárt is szenvedett. Sokan azonban nem jelentik az eseteket sem a bankjuknak, sem a hatóságoknak.
A szakértők folyamatos óvatosságra intenek, és kiemelten fontosnak tartják a pénzügyi tudatosság erősítését minden korosztályban.
A nyitókép illusztráció: Shutterstock
