Orbán Viktor: Magyarország a gazdasági semlegesség politikáját meg tudja csinálni

A kormányfő értékelése szerint a gazdasági semlegesség politikai következménye pedig az, hogy Magyarországnak a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedési sávban kell maradnia, hogy nem csúszhat vissza az adósrabszolgaságba, azaz az IMF-et nem engedheti vissza. Fegyelmezett költségvetési politikát kell folytatnia, valamint szüksége van a modern technológiai szektorra és folyamatos adócsökkentésekre.

Közölte: a 2025-ös költségvetésben is meg kell jelennie a gazdasági semlegesség politikájának, ennek keretében tőkejuttatási programot kell hirdeti a kkv-knak, meg kell duplázni a családi adókezdeményt, és a diákhitelhez hasonló munkáshitelt kell bevezetni.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott előadásában a miniszterelnök Magyarország gazdasági semlegességének alapelveit, tartalmi elemeit és politikai következményeit ismertetve ide sorolta a finanszírozási, a beruházási, a piaci, a technológiai és az energetikai semlegességet.

Magyarország nem maradhat ki a technológiai fősodorból

Magyarország nem maradhat ki a technológiai fősodorból, arra van szükség, hogy Magyarországon gyártsák a jövő autóját, itt készítsék a zöld energia csúcstechnológiáit, itt legyen a legtöbb digitalizált okmány és itt legyen a legkiterjedtebb a digitális ügyintézés egész Európában - mondta a miniszterelnök.

Hangsúlyozta: a gazdasági semlegesség csak akkor áll meg a lábán, ha Magyarország nem marad ki a technológiai fősodorból. Magyarországnak nemzeti, konzervatív kormánya van, de nem szabad idegenkedni a modernségtől, mert modern technológia nélkül nincs versenyképesség - jelentette ki Orbán Viktor.

„A Nyugat olyan választ adott a világgazdaság átalakulására, amely visszatérés a hidegháború logikájához”

A Nyugat olyan választ adott a világgazdaság átalakulására, amely hatalmi blokkok kialakulásához vezet, ez pedig visszatérés a hidegháború logikájához - jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő a nemrég kiadott Draghi-jelentésre is hivatkozva kiemelte: az Európai Unió versenyképessége olyan ütemben romlik, amit a magyar gazdaság nem bír ki. Nincs kétségünk afelől, hogy a világgazdaság súlypontja megváltozott az elmúlt években - figyelmeztetett.

Nyilvánvaló, hogy a dinamika Ázsiában van, ott van a legtöbb pénz, a legnagyobb bankok, vállalatok, egyetemek, a legtöbb innováció és szabadalom - közölte.

Orbán Viktor elmondása szerint a Nyugat válasza erre a jelenségre a blokkosodás.

A keleti és nyugati gazdaságot próbálják elválasztani, időnként a vasfüggönyre emlékeztető vehemenciával - jegyezte meg, hozzátéve: valójában azzal próbálkoznak Brüsszelben és Washingtonban is, hogy életre keltsék a 20. századot, amivel kettétörik a világgazdaságot.

„Komoly aggodalomra ad okot az európai versenyképeség helyzete”

Komoly aggodalomra ad okot az európai versenyképeség helyzete, ám ez a téma tabu "a brüsszeliták buborékjában" - jelentette ki a miniszterelnök.

Közölte: az utóbbi hetek eseményei teljesen elterelték a magyar közvélemény és a politikusok figyelmét az európai uniós soros elnökségről; a cél most az, hogy visszakanyarodjunk a normális kerékvágásba.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar elnökségi félév legnagyobb kihívása a versenyképesség kérdése, amiről nem elég beszélni, ezért a cél az, hogy november 7-én vagy 8-án az uniós vezetők olyan tanácskozást tarthassanak, ahol versenyképességi paktumot írnak alá.

„A Draghi-jelentés visszaigazolja, hogy a magyar elnökség középpontjába a versenyképességet kell állítani”

A Draghi-jelentésből erős visszaigazolást kap az a felismerés, hogy a magyar uniós elnökség középpontjába a versenyképességet kell állítani – emelte ki a kormányfő.

Emlékeztetett, hogy Mario Draghi volt olasz kormányfőt és az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnökét az Európai Unió kérte fel egy, az EU versenyképességének jövőjéről szóló jelentés megírására.

A jelentés legfontosabb megállapításait felsoroló Orbán Viktor a többi között elmondta, hogy az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedeben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké, miközben Kína gyorsan felzárkózott. Hozzátette, hogy az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a jelentést "mégiscsak egy feddhetetlen brüsszelita" írta, aki egyben az EU egyik alapító tagállamának volt a kormányfője.

A kormányfő rámutatott, hogy más súllyal esik latba az, amit egy alapító tagállam polgára, vezetője mond, mint az, amit a később csatlakozó országok vezetői.

MTI/Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd