Orbán Viktor: én egy utcai szabadságharcos voltam és vagyok

Kijelentette, hogy "a mi kultúránk alapja a szabadság, a részvétel, a demokrácia, (...) nekünk ezt kell erősíteni".

Hangoztatta azt is: dolgozik azon, hogy Európában legyen egy konzervatív, nemzeti, keresztény többség újra, mert az Európai Uniónak vissza kellene térnie a gyökereihez. Úgy fogalmazott: Európának jelenleg gyenge vezetése van, rossz válaszokat adnak a bajokra. Félrekezelték a migránsválságot, a koronavírus-járvánnyal járó válságot, a zöld átmenetet, a háborút, a szankciókat, és "minden válságot arra használnak, hogy centralizáljanak, és jogköröket vegyenek el a nemzetállamoktól".

A miniszterelnök azt mondta, a szuverenisták azért is szeretnének együttműködni, mert a brüsszeli bürokráciát meg kell fékezni, vissza kell szerezni a nemzeti jogokat. Úgy fogalmazott: az Európai Unió nagy gondolat volt: béke és jólét, de ma már nem ugyanaz, amihez annak idején Magyarország is csatlakozott, "se béke, se jólét".

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: Franciaországban "a szuper-Európa versus szuverenista ügyben" már csak egyetlen harcosrtársa maradt, Marine Le Pen. Ő már akkor is kiállt a Magyarországgal szembeni igazságtalanságok ellen, amikor "még nem is ismertük egymást".

Mint mondta, 2027-ben, ha Le Pen lenne az elnök, szívesen segítené abban, hogy olyan hétéves uniós költségvetést alkossanak, amely nem szórja el a pénzt a háborúra, nem engedi erősödni a bürokráciát, és visszaadja a nemzeteknek azokat a jogait, amelyeket jogosulatlanul vett el a brüsszeli központ.

Mióta a britek kiléptek az EU-ból, radikálisan megváltozott a helyzet - hangsúlyozta a kormányfő. Korábban a britek és a közép-európaiak egy erős szuverenista blokkot alkottak., "nem engedtük, hogy Brüsszel elvegye a hatásköreinket". Ma Európában az történik, amit a franciák és a németek akarnak, "mi nem tudjuk blokkolni az ő akaratukat többé."

Ukrajnával kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: Ukrajna alkalmatlan arra, hogy a NATO vagy az Európai Unió tagja legyen, ez geopolitikai realitás. Hozzátette: Ukrajna már a háború előtt is egy csődben lévő állam volt, beemelése az unióba gazdasági csődöt jelentene a számunkra.

Az ukrajnai háború megoldását illetően kijelentette: tűzszünetet kell kötni, békét kell kötni és egy tartós európai biztonsági megállapodást kell kötni Oroszországgal. Hozzátette: meglátása szerint sem az európaiak, sem az ukránok nem tudnak megállapodni az oroszokkal, "az ukránok azért nem, mert éppen elvesztik a háborút, az európaiak pedig gyengék". "Megoldást egy orosz-amerikai megállapodástól várok" - szögezte le, hangoztatva, hogy Oroszországgal csak az erő nyelvén lehet beszélni, ezért Európának erősnek kell lennie, most viszont gyenge, "ezért van szükségünk az amerikaiakra".

Kifejtette azt is: az Oroszország elleni szankciók ellen azért szólal fel, mert azok "tönkreteszik Magyarországot". "Szerintem tönkreteszik Európát is, de ez legyen az európaiak dolga" - tette hozzá. Magyarország az elmúlt három évben 20 milliárd eurót vesztett a szankciók miatt - emelte ki.

A miniszterelnök rámutatott arra, hogy az unió keleti irányú bővítése korábban úgy történt, hogy először mindenkit felvettek a NATO-ba, ami garantálta, hogy a terület katonailag biztonságos, és csak utána követezett az EU-tagság. Ma viszont ez lehetetlen, mert Ukrajna NATO-tagsága azonnali és közvetlen háborús fenyegetést jelentene Oroszországgal.

Az illegális bevándorlásra vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt mondta: Magyarország nem engedi be a migránsokat, de Brüsszel erre azt mondja, hogy "nincs hozzá jogotok", és minden nap fizetni kell egymillió dollárt. Úgy vélte, a mostani uniós migrációs szabályok nem megfelelőek, fel kell lázadni ellenük. "Nem engedhetjük, hog migránsok felborítsák a rendet az utcáinkon, engedélyünk nélkül lépjenek be egy országba, erőszakoskodjanak a lányainkkal és az asszonyainkkal, embereket öljenek meg, antiszemitizmust és homofóbiát terjesszenek".

Nem szabad megengedni, hogy a máshonnan érkező idegenek többségbe kerüljenek - szögezte le.

Orbán Viktor elutasította azt is, hogy a demográfiai problémákra Magyarországon a migráció megoldás lenne. Magyarország a családok és a keresztény hagyományok megerősítésével kívánja megoldani ezeket a problémákat.

Kiemelte, hogy a nők Magyarországon Európában a legszélesebb jogokat élvezhetik, egyebek között a legerőteljesebb családtámogatási rendszernek köszönhetően.

A Pride-ra vonatkozó kérdésre elmondta: olyan gyülekezést, amely a gyermekek számára nem kívánatos, Magyarországon nem lehet tartani, mert az alkotmány szerint a gyermekek védelmének joga minden más jogot megelőz. Hozzátette: kijelöltek olyan helyszínt, ahol a gyűlést megtarthatják.

Beszélt arról is, hogy Magyarországon a sajtó teljesen szabad, a média tekintélyes része külföldi kézben van, és külföldről finanszírozzák. Azok a kritikák, amelyeket Magyarországon teljesen szabadon el lehet mondani, sokkal életerősebbek és radikálisabbak, mint a legtöbb európai országban - érvelt.

Kiállt a miniszterelnök a magyar külpolitika mellett is, amelynek - mint mondta - az a lényege, hogy "barátokat gyűjts az országod számára". Megerősítette, hogy a kormány az Európai Unió mellett Kínával, Oroszországgal és az Egyesült Államokkal is együtt kíván működni, ugyanakkor "nem akarom megengedni, hogy bárki beleszóljon abba, hogy a magyarok úgy éljenek, ahogy akarnak, se Brüsszel, se Washington, se Moszkva".

Kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy "amikor fogadjuk egy ország vezetőjét, akkor az adott országnak adjuk meg a tiszteletet". Hozzátette: ebben a Nemzetközi Büntetőbíróság, amely egy politikai testületté vált, egyáltalán nem befolyásolja. "Ha az oroszok elnöke Magyarországra akar jönni, tisztelettel fogadjuk" - szögezte le.

Az amerikai-EU viszonyt illetően Orbán Viktor azt mondta, a Donald Trump vezette adminisztrációval meg lehet egyezni, de először még nehézségekre számít. Az amerikai elnök kemény partner, és "most derül ki, hogy a mi európai intézményeink vezetői pehelysúlyúak, ő meg szupernehézsúlyú" - fogalmazott. Pozitív hatás viszont szerinte, hogy Washington beszüntette a progresszív baloldali média és NGO-k finanszírozását Magyarországon, ami "mély sérelme volt a szuverenitásnak. "A legutóbbi választáson, 2022-ben nagyon sok pénz érkezett az én ellenfeleimhez külföldről azért, hogy ellenem erősítse őket a választási harcban" - mondta, hangsúlyozva, hogy "nálunk az a szabály, hogy aki politikával foglalkozik, nem fogadhat e pénzt", és a politikai életben semmilyen külföldi befolyást nem lehet elfogadni.

MTI/Fotók: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán