Orbán Viktor hangsúlyozta: ha egy nemzet elveszíti népi kultúráját, akkor elveszíti a képességét, hogy megítélje, mi a jó és mi a rossz, összezavarodik, nem tudja mi az, ami a kárára és mi az, ami a hasznára van.
"És akkor jönnek a zavaros eszmék, a fonákjára fordított igazságok, abszurd okoskodások, hogy például a család nem egy férfi és egy nő életközössége, hanem ötletszerű konfigurációk végtelen változata. Hogy a sokszínűség akkor is érték, ha bűnözést és terrort szül, vagy hogy békében élhessünk, ezért folytatnunk kell egy reménytelen háborút" - fogalmazott, hozzátéve, hogy hosszan sorolhatná még a "bosszantó és beteg agyszüleményeket".
"A héten volt szerencsém Strasbourgban vitázni, és higgyék el, súlyos a helyzet" - jegyezte meg.
A miniszterelnök azt mondta: "adjunk hálát a Jóistennek", hogy nálunk még helyükön vannak a dolgok, még működik a józan ész, és fennáll a rend, ami a népi kultúrából átszivárog a mai életünkbe.
Arra figyelmeztetett: a világ óriási változásokon megy keresztül, a technológia újításai felforgatják az életünket, nap mint nap emberek milliói kelnek útra, hogy új otthont találjanak maguknak, a szomszédunkban is véres háború dúl.
Eközben - folytatta - a magyaroknak el kell dönteniük, melyik változás jó és támogatandó, és melyik van kárunkra, a mérlegeléshez pedig szükséges egy "stabil archimédeszi pont".
A miniszterelnök a magyar élet és a magyar jövő archimédeszi pontjának nevezte a magyar kultúrát, ide értve a tárgyi kultúrát is.
