1. A digitális mozgalom nem lett valódi párt
A Nézőpont szerint Magyar Péter a Tisza Párt elfoglalása óta permanens kommunikációs kampányt folytat, de ehhez nem társult politikai intézményesítés, azaz egy professzionális párt és pártszervezet létrehozása. A Tisza megmaradt álprofilok mögött megbújó ismeretlen személyek digitális mozgalmának, ami a digitális térben látványosnak tűnik (lájk-generálás, influenszer-eszközök), de a terepen kudarcot vallott. Magyar Péter országjárásai vagy nagyváradi gyalogtúrája is előnyös Facebook-fotók díszleteiként szolgáltak, nem a párt- és közösségépítést támogatták, miközben sokszor felmerült a gyanúja a szállított közönségnek is.
2. Csapatépítési kudarc
Nem a Tisza Pártnak van elnöke, hanem az elnöknek van pártja – fogalmazott az elemző intézet. Hozzátéve, másfél év elteltével is „one man show”-ként működik a Tisza. Magyar Péter következetlensége, kiszámíthatatlan és konfrontatív kommunikációja komoly kockázatot hordoz a pártja számára. Rendszeresen kommentel elemzők, újságírók, közéleti szereplők vagy sajtóhírek alá számonkérő módon. Összességében Magyar Péter mégis inkább a párt egyetlen politikai aktivistájának tűnik, mint a Tisza Párt vezetőjének. Nem sikerült az elmúlt másfél évben munkatársaiból csapatot alakítania.
3. Időzavar a jelöltállításban
Komoly kudarc a Nézőpont szerint a Tisza párt számára, hogy már fél éve bejelentették ugyan, eddig nem tudtak jelölteket állítani. 2025 elején előrehozott választásokra készültek, január 6-tól „kampányüzemmódban” vannak, sőt Magyar Péter január 2-án kijelentette: „megtették a szükséges lépéseket a 106 legjobb egyéni országgyűlési képviselőjelölt kiválasztásának felgyorsítására és a leendő TISZA-kormány programjának véglegesítésére”). Mindez nagy versenyhátrány a Fideszhez, de még a Demokratikus Koalícióhoz képest is, ahol a jelöltek személyét lényegében már meghatározták. A 2026-os egyéni indulók felkészítése és a helyi közösségekkel való megismertetése egy új párt esetében sokkal időigényesebb feladat, mint már jól működő, professzionális pártszervezettel rendelkező riválisainak.
4. Belső bizalmatlanság
A Tisza Párt belső feszültségekkel terhelt – a Tisza-szigetek, a központi menedzserek (pl. Farkas Dezső) és a megválasztott képviselői (Európai Parlament, Fővárosi Közgyűlés) szintjén is. Az elmúlt másfél évben folyamatos távozások és személycserék jellemezték a pártot, Magyar Péter pedig többször lekicsinylően nyilvánult meg a Tisza Párt képviselőiről („Soros-ügynök”, „agyhalott”) és támogatóiról („büdös szájúak”) is. A belső bizalomhiányt mutatja, hogy Magyar Péter politikustársait letiltotta a nyilatkozatokról és a nyilvános szereplésekről. A párt önállóan megszólaló képviselői pedig több alkalommal is leszerepeltek (Ruszin-Szendi Romulusz ukrán-párti megnyilvánulásai, Kollár Kinga Magyarország-ellenes felszólalása az EP-ben, Kulja András vesztes vitája Takács Péterrel szemben) – írta a Nézőpont.
