Nézőpont: legalább évi egymilliárd forint külföldi forrást kapnak a kormánykritikus médiumok

Az igazgató úgy fogalmazott: ez az összeg csak becslés, ami - véleménye szerint - meghaladhatja akár a kétmilliárd forintot is.

"Mindenkinek joga van megtudni Magyarországon - pláne ilyen politikai helyzetben, mint ami most tapasztalható Európában és a világban - hogy ki, miért, milyen szándékkal finanszíroz egyes projekteket" - hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a Nézőpont Intézet "körbekérdezte" a hazai sajtótermékek kiadóit a hozzájuk érkező külföldi támogatások mértékéről, ám a "politikailag releváns ellenzéki médiumok" közül mindössze 5 kiadó volt hajlandó válaszolni.

Boros Bánk Levente elmondta: javasolják, hogy a "transzparencia jegyében, az állampolgárok, az olvasók tájékoztatása érdekében" vezessenek be önbevallási kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy ki, mikor, honnan és milyen célból fogad el külföldi támogatásokat.

Rámutatott: az ellenzéki médiumok az elmúlt években folyamatosan nyereségesek voltak, 2023-ban mintegy négymilliárd forintnyi profitot termeltek, "ennyire vannak elnyomva."

Kitért arra is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) korábbi elnöke, Hargitai Miklós sérelmezte, hogy a Nézőpont Intézet a sajtótermékek külföldi támogatásait vizsgálja.

Az intézet álláspontja szerint ugyanakkor egy feszültséggel teli nemzetközi térben, különösen háborús helyzetben, ahol Magyarországot bele akarják kényszeríteni az ukrán-orosz konfliktusba, érdemes megnézni, kik azok a külföldi tényezők, akik - akár kormánybuktatási szándékkal - befolyásolni akarják a közvéleményt a sajtón keresztül.

A külföldről érkező források kapcsán példaként elmondta, hogy a Partizán Youtube-csatorna mintegy 570 millió forint külföldi támogatásról ír az éves beszámolójában, "aminek részleteiről nem tudunk semmit." A Nyugat.hu kiadója több mint 80 millió forint külföldi támogatást kapott, míg a 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. 42 millió forint olvasói támogatásról és 150 millió forintnyi külföldi forrásról számolt be.

Boros Bánk Levente úgy összegzett: tapasztalataik szerint a médiumok beszámolói nem átláthatóak, a külföldi kormányok pedig csak részben publikálják hogy hova, milyen támogatásokat osztanak. Az EU honlapján komoly kutatómunkát igényel a pontos finanszírozási konstrukciók felfedése, a "láncfinanszírozást" pedig egyáltalán nem lehet követni - tette hozzá.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszédében azt hangoztatta, hogy a nemzeti szuverenitás támadás alatt áll Magyarországon és más országokban is.

A "boldog békeidőknek" vége van, egy nagy, globális átalakulás korába léptünk be, a "szemünk láttára omlanak össze államok, rendülnek meg politikai konstellációk, szűnnek meg kereskedelmi kapcsolatok", a szuverenisták és a globalisták között óriási harc zajlik - mondta.

Amikor a magyar szuverenitásvédelmi törvényt és hivatalt támadják, akkor valójában a magyar szuverenitás áll a támadás középpontjában - jelentette ki. Hozzátette, hogy védekezésül hűnek kell maradni a magyar érdekekhez és értékekhez, valamint azonosítani kell azokat a szereplőket, akik ellenfelei a magyar szuverenitásnak.

Lánczi Tamás elmondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem hatóság, nem feladatuk emberek bebörtönzése, a legfőbb eszközük a nyilvánosság, és szeretnének rámutatni arra, hogy bizonyos erők külföldi támogatásból tartják fenn magukat és külföldi érdekek mentén végzik a tevékenységüket.

A rejtett érdekek feltátársa érdekében a hagyományos értelemben vett média mellett figyelniük kell a közösségi médiát, monitorozniuk kell a külföldről finanszírozott nyomásgyakorló csoportokat (NGO) és azokat a politikai aktorokat, akik a nyilvánosságban megjelenő szakértőként formálják a magyar közvéleményt - mutatott rá az elnök.

Kitért arra, hogy nemsokára dezinformációs narratívaelemzést hoznak nyilvánosságra, amelyben bemutatják, hogy milyen a magyar érdekekkel szemben álló politikai értelmezések jelennek meg Magyarországon, és elsőként az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos narratívákat vizsgálják meg.

Lánczi Tamás a rendezvény végén átadott Jótollú magyar újságíró díjra utalva azt mondta, léteznek tisztességes újságírók, akik a szakma etikai normáit betartják és azt a munkát végzik, amelyre a közösségnek szüksége van.

"Őket nem szabad kiönteni a fürdővízzel együtt", de különbséget kell tenni azokkal szemben, akik újságírónak álcázzák magukat, de valójában dezinformációs tevékenységet végeznek és a külföldi érdekeket képviselnek, és nem szabad félni megnevezni őket, mert "ez nem csorbítja a magyar média szabadságát" - fogalmazott.

Kijelentette, Magyarország sosem vitatta el más országoktól, hogy olyan eszközökkel védjék a szuverenitásukat, amelyekkel akarják, de ezt a jogot a magyaroktól se vitassák el.

Az eseményen hatodik alkalommal adták át a Jótollú magyar újságíró díjat, amelyet idén Járai Judit, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) munkatársa kapta.

Boros Bánk Levente a díjazottat méltatva elmondta, hogy Járai Judit a rendszerváltás óta a közmédia munkatársa, külpolitikai újságíró, haditudósító és számos könyv szerzője. Pályája során találkozott például Francois Mitterrand, volt francia elnökkel, Desmond Tutu Nobel-békedíjas dél-afrikai emberi jogi aktivistával, és Henry Kissingerrel, az Egyesült Államok volt külügyminiszterével. Ott volt Dél-Afrikában, amikor Nelson Mandela rendszert váltott, és ott volt Ruandában is a huszik és a tuszik feszültségei közepette.

MTI/Fotók: MTI/Balogh Zoltán