Nézőpont elemzés: az ukrán propagandát terjesztik a külföldi forrásokból működő magyar sajtótermékek

A Nézőpont Intézet elemzéséből kiderült, hogy a hazánk belügyeibe való külföldről induló beavatkozási kísérletek a második Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépését követően felerősödtek. Számos nemzetközi szereplő – egyes államok, nem kormányzati szervezetek, nemzetközi intézmények, stb. – vált ellenérdekeltté a polgári kormány akár belföldi intézkedéseivel, akár nemzetközi szerepvállalásával szemben. A beavatkozási kísérletek számos formát öltöttek, azonban nem minden esetben voltak mindenki, különösen a közvélemény számára egyértelműen beazonosíthatóak. Nyilvánvaló és látványos nyomásgyakorlásként tekinthetünk az Európai Unió különböző intézményeiből érkező bírálatokra és szankciókra, más országok képviselőinek Magyarországgal kapcsolatosan megfogalmazott kritikáira, vagy akár nemzetközi szervezetek és NGO-k fellépésire a magyar kormány politikájával szemben.

Azonban a beavatkozási kísérletek gyakran közvetett, a szélesebb közvélemény által nem feltétlenül érzékelhető módon öltenek testet, hiszen azokat olyan szereplők útján valósítják meg, amelyek látszólag függetlenek az idegen érdekek képviselőitől, mégis – elsősorban anyagi – függésben állnak tőlük. Ebbe a körbe tartozik Magyarországon a kormányellenes médiumok világának jelentős része, melyek a közvéleményt befolyásoló politikai aktorként tevékenykednek belföldön a magyar kormány külpolitikájával szemben.

Soros György és a hozzá köthető szervezetek kormányellenes magyarországi szerepvállalása, különösen a 2022-es választási kampányhoz kapcsolódó finanszírozási botránya azonban ráirányította a figyelmet arra a kapcsolatra, amely a Magyarországgal szemben ellenérdekelt külföldi szereplők és az álláspontjukat itthon képviselő kormánykritikus médiumok jól meghatározható köre között létezik. Ennek a közvetlen a kapcsolatnak legegyértelműbb bizonyítéka az ezen sajtótermékekhez külföldről érkező, a tevékenységüket biztosító anyagi források, azaz külföldi finanszírozásuk.

A Nézőpont szerint az elmúlt másfél évtizedben több olyan esetet azonosíthatunk, ahol a magyarországi ellenzéki sajtó meghatározó médiumai a nemzetközi térből érkező politikai támadásokkal összhangban, azokat képviselve vagy felerősítve a kormánnyal szemben lépett fel. Ilyen kérdésnek tekinthetjük a gyermekek védelmét célzó, genderpropagandával szembeni kormányzati fellépést, az Európába érkező migráció megakadályozását célzó politikát, vagy, legaktuálisabban, az ukrán-orosz háborús konfliktushoz kapcsolódó békepárti és Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását ellenző magyar álláspontot.

Az utóbbi napok Ukrajnához kötődő bel- és külpolitikai eseményei, különösen pedig az ukrán titkosszolgálat Magyarországgal szembeni fellépése a figyelem középpontjába állította a külföldről finanszírozott magyarországi médiumok Ukrajnával kapcsolatos tevékenységét. A Nézőpont Intézet ezért tartalomelemzésnek vetette alá a külföldi forrásokból (is) működő hazai sajtótermékek az ukrán-orosz háborúhoz és Ukrajna EU-csatlakozásához kapcsolódó anyagait azt vizsgálva, milyen mértékben tekinthetők azok elfogultnak keleti szomszédunk irányába. Elemzésünk egyértelmű összefüggést talált a külföldi finanszírozás léte és az ukrán-párti álláspont képviselete, sőt, sok esetben az ukrán propaganda terjesztése között.

A fotó illusztráció (Nézőpont Intézet)

Vizsgált médiumok

A Nézőpont Intézet 19 médiumot azonosított be, melyek az elmúlt években dokumentálhatóan részesültek külföldről érkező támogatásokban és aktívan vesznek részt az ukrán propaganda kiszolgálásában. A külföldi finanszírozást alátámasztó információk a kiadók (cégek, alapítványok, egyesületek) éves beszámolóiból, saját közléseikből vagy a finanszírozók (nemzetközi intézmények, alapítványok, nagykövetségek, stb.) nyilvánosan hozzáférhető közléseiből származnak. Minthogy a hatályos szabályozás a kiadók számára nem teszi kötelezővé még a külföldi támogatások tényének közlését sem, így a ténylegesen Magyarországon kívülről vagy akár hazai közvetítőn keresztül befogadott forrásokból működő médiumok teljes köre sem azonosítható be, ahogy a támogatások mértéke vagy azok eredete sem. A héten az országgyűlésnek benyújtott, „a közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslat ezen a helyzeten kíván változtatni.

A hozzáférhető információk alapján biztosan hozzájutottak külföldről származó forrásokhoz: Telex, Partizán, 444, HVG, Magyar Hang, Magyar Narancs, Klubrádió, Átlátszó, Mérce, Lakmusz, Ez a lényeg, Nyugat, G7, Kecsup, Debreciner, Borsod24, Greenfo. A Szabad Európa közvetlenül amerikai állami forrásból, míg a magyar nyelven is hozzáférhető Euronews eleve külföldi kiadóként működik Magyarországon.

Következtetések

A Nézőpont Intézet a fenti médiumok az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó vagy Ukrajna EU-csatlakozása kapcsán 2025. január 1. és 2025. május 14. között megjelentetett anyagait vetette alá tartalomelemzésnek. Elemzésünk 240 darab olyan önálló megjelenést azonosított, amelyek illeszkednek Ukrajna propagandájába. Ez azt jelenti, hogy 134 nap alatt naponta több olyan hírrel is találkozhattak a külföldről finanszírozott médiumokat követő magyar választók, amelyek egyértelműen Ukrajna érdekeit voltak hivatottak közvetíteni a magyar közvéleménynek, így ukrán vonatkozású álláspontjuk befolyásolására voltak alkalmasak.

Az Ukrajna nemzetközi törekvéseit támogató propagandának két, nyilvánvaló üzenet-típusa azonosítható: amelyek közvetlenül segítik elő Ukrajna céljainak elérését (pozitív propaganda), azaz támogatják aktuális ambícióit (háború folytatása, uniós tagság); valamint amelyek indirekt módon támogatják tevékenységében, azaz háborús vagy politikai ellenfeleivel szembeni előnyt (pozíció gyengítése, kritika, lejárató kampány) biztosítanak számára (negatív propaganda).

Ehhez a szabályhoz igazodva a külföldről finanszírozott fenti médiakör által közölt megjelenések is alapvetően két nagy csoportba sorolhatóak: azok, melyek Ukrajnát pozitív színben tüntetik fel a magyar közvélemény számára vagy támogatják az ukrán háborús erőfeszítéseket, valamint azok, melyek a magyar kormány az ukrán érdekekkel ellenkező álláspontját vagy intézkedéseit kritizálják.

Az Ukrajnát támogató propaganda

Az első, azaz az ukrán érdekek érvényesítését közvetlenül támogató megnyilvánulások körébe tartozó megjelenéseket példázza Stark Tamás interjúja a Klubrádióban (2025. 05. 01.), ahol a történész Ukrajna hősiességét hangsúlyozta („ott a háború a lét és nem lét kérdése (…) számukra már az győzelem, hogyha az ukrán függetlenség megmarad, hogyha az Európai Unióhoz tudnak csatlakozni (…) Tehát ez nagyon is egy honvédő háború Ukrajna részéről”).

Ugyanúgy a Klubrádió segített az ukrán elnököt áldozati szerepben feltűntetni a magyar nyilvánosság számára (2025. 03. 10.), mikor a HVG által közölt Le Figaro-tudósítást átvéve az amerikai alelnök ukrán-párti unokatestvérét idézte, aki úgy fogalmazott, hogy Donald Trump „becstelen orvtámadást” hajtott végre Zelenszkijjel szemben mikor a Fehér Házban élesen kritizálta Ukrajna vezetőjét.

Végül ebbe a kategóriába sorolható az az erősen bel- és pártpolitikai üzenettel bíró írás (2025. 04. 29.) is a Magyar Hang internetes felületén, amely Magyar Pétert idézi az általa Ukrajnában tapasztalt szenvedésekről: „jómagam tavaly nyáron személyesen jártam Bucsában, amikor segélyszállítmányt vittünk a lebombázott kijevi gyerekkórházhoz. Találkoztam olyan ukrán civillel, akinek az édesapját tőle egy méterre lőtték fejbe az orosz katonák 2022 március 4-én. Beszéltem olyan magyar származású bucsai lakossal is, aki annak köszönhetően élte túl az orosz vérengzést, hogy az egyik kereszteződésnél a társa kérésére nem jobbra, hanem balra fordult a gépkocsijával menekülés közben. Megtekintettem a tömegsírokat és az áldozatokról készített megdöbbentő fotókat és meghallgattam a nemzetközi vizsgálatot végző szakemberek megállapításait”.

Az elidegenítő ukrán propaganda

A második, az ukrán propagandát támogató kategóriába az Ukrajna törekvéseinek elérését nehezítő szereplők kedvezőtlen színben feltüntető híradások tartoznak. Belpolitikai értelemben ide elsősorban a magyar kormány Ukrajna-politikáját bíráló, azt Európa-ellenesként vagy egyoldalúan oroszbarátként beállító, az Ukrajnának adott magyar humanitárius segítséget lejárató megjelenések sorolhatók.

Erre példa a Telex februári cikke, amelyben Orbán Viktort orosz propaganda terjesztésével vádolta meg („Fact-check: Úgy tűnik, hogy egy orosz dezinformációs álhírt terjesztett Orbán Viktor a Kossuth rádióban”, 2025. 02. 21.).

A 444-en „Az ukránok az új migránsok az Orbán-szótárban, de meddig lehet radikalizálódni úgy, hogy még mindig megérje?” cím alatt megjelent írás egyszerre vádolja a kormányt félelemkeltéssel és szélsőséges nézetekkel (2025. 03. 18.).

Az Átlátszó pedig Magyar Péter kormányellenes vádjának megerősítésére tett kísérletet, mikor a honvédelmi miniszter magyar haderőfejlesztésről tett kijelentéseihez kapcsolódóan próbált a magyar kormány békepárti álláspontját cáfoló eseményeket sorjázni („Szalay-Bobrovniczky háborús beszéde nem az első eset, amikor a kormány kiesett a békegalamb-szerepből, 2025. 05. 08.).

Jól illusztrálja Ukrajna magyarellenes propagandájának kiszolgálását a Magyar Hang Orbán Viktor démonizálására tett kísérlete (2025. 03. 05.) – illeszkedve a nyugati balliberális sajtó a szélsőjobboldal előretörésének hangulatkeltéséhez –, mikor Mérő Lászlónak biztosítottak felületet, hogy elmondhassa: „Tálcán kínálták nekünk, hogy végre egyszer a történelem jó oldalán álljunk, akkor viszi ki az országot belőle. Orbán Viktort Szálasi Ferenc oldalán, a nagy árulók között fogják emlegetni.”

Végül, még az ukrán titkosszolgálat legfrissebb vádjait jóval megelőzően, ámde azt megerősítve, a Klubrádió egy Horváth Gábor külpolitikai újságíróval folytatott interjú keretében egyenesen az Orbán-kormány revizionista törekvéseit vizionálta (2025. 03. 05.).