Nagy István közölte, hogy az ilyenkor megszokott halászati kvótatárgyalások mellett a 2027 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) környezeti feltételei, az agrárpiaci helyzet vagy a frissen bemutatott generációs megújulás stratégia is napirenden lesz.
Az agrárpiaci helyzet kapcsán jelezte a tárcavezető, hogy "nem csökken a háborús pszichózis", a dán elnökség az uniós agrárpiacok helyzete és az európai gazdák aktuális problémái helyett arra kér javaslatokat a tagállamoktól, hogy hogyan lehetne Ukrajnát támogatni az európai uniós termelési sztenderdeknek történő megfelelésben. Teszik mindezt nem sokkal azután, hogy a bizottság javaslatára az Európai Unió extra magas kvótákban állapodott meg az Európai Unió és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásának elfogadása során – tette hozzá.
Nagy István hangsúlyozta: szó sem lehet arról, hogy Brüsszel az európai és a magyar gazdák forrásainak kárára támogassa Ukrajnát. "Ehelyett sokkal inkább arról kellene beszélni, hogy a megállapodás alapján Ukrajnából bejövő, például 35 ezer tonna méz milyen hatással lesz az uniós méhészeti ágazatra, vagy a 120 ezer tonna baromfi mit jelent majd az uniós baromfiágazat számára, esetleg miként tudnak megbirkózni az uniós gabonatermelők az 1 millió 300 ezer tonna búzával, illetve mit fog okozni a kukorica esetében a nulla vámtétel az uniós termelőknek" – fogalmazott.
