Az európai parlamenti választásokat tisztán arányos választási rendszerben tartják, ezért a kormánypártok ebben elért eredménye a többségi elemeket is vegyítő országgyűlési választáson még nagyobb győzelmet jelentett volna. Az európai parlamenti választási eredmények országos egyéni választókerületekre bontott eredménye alapján a Fidesz-KDNP nemcsak a belföldi listás versenyt, de 96 országgyűlési egyéni választókerületi mandátumot is elnyerte volna. Modellszámításunk során a pártok EP-listájára leadott szavazatokat duplikáltuk, s abból indultunk ki, hogy egyéniben is ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaznak a polgárok, amelynek listájára, így az országos listáról kiosztott mandátumoknál a választókerületi töredékszavazatokat is figyelembe vettük. Ezek alapján a Fidesz-KDNP országos listáról 39, az egyéni választókerületekből pedig 96, összesen pedig 135 országgyűlési képviselői hellyel számolhatott volna, ha június 9-én országgyűlési választásokat tartottak volna. Ezzel a 2010 óta kormányzó Fidesz az összes mandátum háromnegyedét is megszerezhette volna.
Ezzel szemben az ellenzéki pártok a 2022-esnél is nagyobb vereséget szenvedtek volna. A külön listát állító pártok, feltételezve, hogy minden országgyűlési egyéni választókerületben külön jelöltet állítanak, az európai parlamenti választáson kapott szavazatok eloszlása alapján tíz egyéni választókerületben tudtak volna győzni. Listás eredményük és az egyéni választókerületi töredékszavazatik alapján a legnagyobb ellenzéki frakciót Magyar Péter pártja alakíthatná (45 mandátum, az összes mandátum 22 százaléka) a parlamentben, őt követné a jelenleg hárompárti Gyurcsány-koalíció (10 mandátum, a mandátumok 5 százaléka) és a Mi Hazánk Mozgalom (8 mandátum, a mandátumok 4 százaléka).
Ezen felül a 2018-as és 2022-es országgyűlési választási eredmények alapján 1 nemzetiségi mandátummal számoltunk, mellyel ha nem számítanánk a becslésünkben, nem lenne hatással a kormánypártok kétharmados parlamenti többségére. Azok a pártok, amelyek nem jutottak be az Európai Parlamentbe, önállóan nem lett volna esélyük országgyűlési mandátum szerzésére sem.
Módszertan
A Nézőpont Intézet országgyűlési mandátumbecslése az országos egyéni választókerületekre bontott európai parlamenti választási eredmények alapján készült. A számítás csak az európai parlamenti választás belföldi listás eredményeit vette figyelembe, feltételezve, hogy minden listát állító párt mind a 106 egyéni körzetben indít képviselőjelöltet, és hogy a választók nem osztják meg szavazataikat a támogatott pártlista és a támogatott egyéni jelölt jelölő szervezete között. A becslés nem vette figyelembe az európai parlamenti választáson levélben szavazókat, továbbá nem számolt külhoni szavazatokkal.
Címlapfotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
