Márki-Zay meggyőzte a baloldalt, hogy ne szavazzák meg a minimálbéremelést

Nem támogatta a baloldal, hogy jövőre 200 ezer forint legyen a minimálbér és 260 ezer forint a garantált bérminimum. Márki-Zay Péter, Gyurcsány jelöltje tehát meggyőzte a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a könnyítéseket.

A baloldal kijelölt vezetője Márki-Zay Péter szerint nem szükséges minimálbér meghatározása, sőt, korábban kategorikusan kijelentette, hogy el is törölné azt. Úgy tűnik a rezsicsökkentés legnagyobb ellenzője semmilyen mértékben nem támogatná az embereket, drasztikus nézetei miatt a baloldal ezzel több százezer dolgozó megélhetését veszélyezteti. A kedden tartott országgyűlési szavazáson a baloldal képviselői nem jelentek meg, így némán mondtak nemet a minimálbéremelésre, valamint a magyar vállalkozók adóterheinek csökkentésére is. A kormány így nélkülük döntött több fontos kérdésről is:

A baloldali kormányzáskor 2009-ben a minimálbér mindössze 71 500 forint volt, 2022 januárjától azonban eléri a 200 000 forintot. A garantált bérminimumot 2009-ben 87 000 forintban határozták meg, 2022-ben már 260 000 forint volt, ami a 2009-es összeg háromszorosa. A megszavazott emelésnek köszönhetően jövő év január elsejétől magasabb lesz a minimálbér, mint a Gyurcsány-Bajnai korszakban az átlagbér volt.

Kocsis Máté örömmel számolt be arról, hogy magyarország kormánya újabb jelentős adócsökkentésekről döntött, melyek értelmében január 1-től:

  • 17-ről 13 százalékra csökken a munka közterhe
  • ezentúl nem kell befizetni szakképzési hozzájárulást
  • 2,5 százalékkal kevesebb lesz a szociális hozzájárulási adó (szocho)
  • 15,5 százalékról 13 százalékra csökken az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)
  • meghosszabbítjuk a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adó kedvezményét
  • 10 százalékra csökken a kisvállalati adó (kiva)

 

Ha a baloldal miniszterelnök-jelöltjének elképzelései megvalósulnának akkor az azt is jelentené, hogy több adócsökkentő intézkedéseket is el kéne törölni: 

  • 2,5 százalékponttal csökkenne a szociális hozzájárulási adó mértéke
  • megszűnne a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás
  • 10 százalékra csökkenne a kisvállalati adó kulcsa
  • jövőre is 1 százalék iparűzési adót kellene fizetnie a kkv szektornak

Márki-Zay ezen fenti intézkedések megszűntetésével a munkanélküliség növekedését eredményezné, és nagymértékű gazdasági visszaesést is hozna. 

 

A címlapfotó illusztráció

2021. december 14. 14:20
A Tisza Párt gazdasági kabinetjének adóemelési terveire Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó közösségi oldalán...
Hiába tett meg mindent a nyáron Magyar Péter, hiába az országjárás, nem tudta növelni táborát. A Fidesz digitális ho...
Tímea először megrémült, majd szakemberhez fordult.
Ismét egy kamera buktatta le a perverz férfit.
Vascsővel, kalapáccsal, baltával és karddal verte rendszeresen a feleségét egy mezőkövesdi férfi. A nőt többször le ...
Alexander Van der Bellen osztrák elnök alaptalan vádakkal illette Magyarországot a demokrácia érvényesülése tekintet...
A lengyel államfő hétfőn bejelentette, hogy három törvényt megvétózott, köztük azt a jogszabályt is, amely automatik...
Az Ellenpont tényfeltáró cikke szerint egyre több jel mutat arra, hogy Tseber Roland Ivanovics kárpátaljai képviselő...