Már az Állami Számvevőszék adatai is igazolják, Karácsony csődbe viszi Budapestet

A fenti megállapításokat támasztják alá az Állami Számvevőszék 2025. szeptember 17-én közzétett, „Budapest Főváros Önkormányzata költségvetési és pénzügyi helyzetének ellenőrzése” című jelentésének főbb megállapításai is. Az Állami Számvevőszék jelentésében - egyebek mellett - az alábbi, jelen dokumentumban foglalt előzetes következtetésekkel egybehangzó megállapítások szerepelnek.

Budapest Főváros Önkormányzata az elmúlt öt évben folyamatosan többet költ működésre, mint amennyi a bevétele, vagyis a gazdálkodási hiány állandósult. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a Karácsony Gergely által vezetett Fővárosi Önkormányzat folyamatosan olyan forrásokkal számolt, amelyek valójában nem álltak rendelkezésére és ezzel párhuzamosan túlságosan magas kiadásokat terveztek be. Összességében kijelenthető, hogy a Fővárosi Önkormányzat vezetése nem tervezi meg kellő megalapozottsággal a költségvetési kiadások teljesítésére szánt forrásokat.

Megállapítható Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyi fizetésképtelensége, amely valójában egy technikai csőd. Ezt a problémát jelenleg úgy hidalja át, hogy 2022-ig döntő mértékben a felhalmozási tartalékokat élt fel, majd 2023-tól tulajdonosi helyzetéből adódóan kényszer-finanszíroztatta saját magát a szervezeteivel, sőt, 2024-től a szolidaritási hozzájárulással összefüggő vitán keresztül már a Magyar Államot is bevonta ebbe a kényszerhitelezési „konstrukcióba”.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A Fővárosi Önkormányzat vezetői a kiadásokat rendszerint a következő évekre ütemezték át, amely ahhoz vezetett, hogy 2025 szeptemberére gyakorlatilag már elköltötték a 2026. évi költségvetés közel egynegyedét.

Az látható, hogy a 2020. évtől kezdve a Fővárosi Önkormányzat vezetése a főpolgármester döntése értelmében egyfajta pénzügyi „diktatúrát” épített fel a rábízott közvagyont kezelő, működtető intézmények és gazdasági társaságok rovására. 2025-ben a Főpolgármester már szinte egyedül dönt a főváros pénzügyeiről, megkerülve a Fővárosi Közgyűlést, új pénzügyi terheket vállal a főváros terhére.

A fővárosi közösségi közlekedés lényegesen kevesebb pénzügyi forráshoz jut, mint ami a működéséhez, valamint a műszaki állapot biztonságos fenntartásához szükséges lenne.

A helyi iparűzési adóból származó bevétel a törvény által fedezetet adna a megfelelő működés és műszaki állapot fenntartásához, de mivel Budapest Főváros Önkormányzata ennél a keretnél jóval kevesebbet fordít a közösségi közlekedés finanszírozására, óhatatlanul megteremti a biztonságot veszélyeztető állapotot (lásd a buszokkal kapcsolatos anomáliák), illetve ebből nem biztosítja a fejlesztés forrását (lásd CAF villamosok fogadása).

2022-2025. években potenciálisan mintegy 600 milliárd forint az olyan forrás, amelyet nem közösségi közlekedésre használ fel a Fővárosi Önkormányzat (csak 2025-ben ez az összeg 148 milliárd forint).

Az Állami Számvevőszék az átvilgításról szóló jegyzőkönyv végén leírta, hogy Budapest Főváros Önkormányzata gazdasági társaságai átvilágítása a hiányos adatszolgáltatás miatt jelenleg akadozik, de néhány probléma már most körvonalazódik. Többek között  erőteljes műszaki állagleromlás a szűkülő karbantartási és felújítási tevékenység miatt, a részletek további vizsgálatot igényelnek (lásd buszvizsgálatok). Illetve felvetődhet a korrupció árnyéka a több száz egyajánlatos közbeszerzés miatt, amelyek így valós verseny nélkül zajlanak (2023-ban 7 szervezetnél összesen 127 db, 2024-ben 9 szervezetnél 206 db).

Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd