Manipulált kutatások jelentek meg a baloldalon a kampány során

Interjút adtak a 444-nek a baloldalhoz köthető közvélemény-kutatók, akik beismerték, hogy az április 3-i választást megelőző mérések a közvélemény befolyásolására készült kutatások voltak.

"Nem igaz az, hogy ne kaptak volna olyan kutatást, amiben feketén-fehéren ott volt, hogy az ellenzék a katasztrófa felé menetel" – fogalmazott Rónal Dániel, a 21 Kutatóközpont munkatársa a portálnak. Hozzátette: az Iránytűvel közösen már november végén olyan kutatást csináltunk, amiből kiderült, hogy rosszul áll az ellenzék. Mint jelezte, ez volt az a közvélemény kutatás, ami tavaly decemberben nyilvánosságra került. 

A szóban forgó felmérés tavaly decemberben került nyilvánosságra és azt mutatta, hogy a teljes lakosság körében a Fidesz–KDNP támogatottsága 46, míg a baloldali összefogásé csupán 32 százalékos. Akkor Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök jelöltje ezt a kutatást hamisnak nevezte, ahogy a későbbi, a baloldal tetemes lemaradását mutató felmérések hiteleségét is megkérdőjelezte.

Továbbá Róna Dániel jelezte, hogy Hann Endre, a Medián vezetője nyilvános előrejelzést tett márciusban, ami szerint ötven százalékos áll a Fidesz és negyvenen a közös baloldal listája, valamint, hogy egy Závecz-mérés is nyilvánosságra került, ebből pedig kiderült, hogy Márki-Zay Péter támogatottsága Gyurcsány Ferenc szintjére süllyedt le a bizonytalanok szavazók között. 

"Tehát rengeteg jelzést kaptak, de ezeket nem hitték el" – fogalmazott a közvélemény-kutató.

Ezután Hann Endre az interjúban jelezte: „De az igaz, hogy valóban voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek.”

Róna Dániel véleménye, hogy ezek a kutatások „eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat”. Valamint elmondta, hogy „utólag ezeket elég könnyű azonosítani”.

A baloldali összefogás szükségességét is megkérdőjelezheti az, hogy Róna az interjúban elmondta: „nagyságrendileg ugyanannyian szavaztak volna az ellenzéki pártokra, ha külön indultak volna, mint közös listán.”

Arra is kitért a 21 Kutatóközpont munkatársa, hogy ebben a sajtónak is nagy a felelőssége.

"Azoknak az anyagai, akik félrevezették a közvéleményt a választások előtt, a választások után is úgy mennek át a sajtón, mint kés a vajon, mindenféle kritika nélkül" – fogalmazott.

Ember Zoltán, az Iránytú Intézet munkatársa az interjúban elmondta, hogy néhány nappal a választásokat megelőzően előtte voltak az adatok arról, hogy a baloldal 14-18 százalékos lemaradásban van, mégis azt mondta, hogy 6-8 % közötti ellenzéki mínuszra számít, ami még nem kétharmados Fidesz-győzelem.

"Volt egy pszichés nyomás, és a végére magamat is meggyőztem. Szándékosan nem publikáltunk semmilyen adatot, csak a választás előtt néhány nappal egyetlen szereplés alkalmával mondtam be a 6-7%-os várakozást. De ha rám tettek volna egy hazugságvizsgálót, akkor az nem jelzett volna. Többé nem szabad ebbe a hibába esni" – fogalmazott Ember Zoltán.

Továbbá hangsúlyozta: „Ha egy közvélemény-kutató gyengébb adatot közöl akár nyilvánosan, akár csupán a megrendelők felé, akkor nyomás nehezedik rá, és az adatait azonnal kétségbe vonják.”

Az interjúra nyílt levélben reagált Deák Dániel, a XXI. Század Intézet főmunkatársa, aki rögzítette: „e sorok után nem tudok másra gondolni, mint Pulai Andrásra és az általa vezetett Publicus Intézetre”.

A politológus emlékeztetett, hogy a Publicus Intézet az 54 százalékos Fidesz-KDNP és 34 százalékos baloldali végeredményt hozó április 3-i parlamenti választás előtt egy nappal azt mutatta ki, hogy a két oldal 47-47 százalékon áll.